Ígérik: nem lehet majd átlépni az építészeken

Lelkes könyvajánló az új magyar építészeti alkotmányról.

A Nemzeti építészetpolitika című kötet (felelős kiadója a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., gyönyörű fotóit Bujnovszky Tamás készítette, a grafikai tervezést a Hidden Characters jegyzi) nem igazán karácsonyi ajándék, erre a szerepre sokkal alkalmasabb építészeti kiadványokat is lehet találni. Jelentősége nem abban áll, hogy igen szép, ahogy a benne illusztrációként megjelenő magyar épületek és a róluk készült fotók is azok, sokkal inkább abban, hogy ez így együtt kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a magyar építészetpolitika hosszú-hosszú évtizedek után végre tárgyát értő kezekben van. Nem túlzok, mikor azt mondom, hogy megható a kötetet lapozni, amelyben kényes egyensúlyban jelennek meg a szakma sorsát kijelölő, jelentős mondatok és az épületek, amelyek alanyi jogon indokolják meg a magyar építészet megkerülhetetlenségét.

Kezdjük az utóbbiakkal: sajátos magyar ízt lehet érezni a megjelenő munkák összességén. Valami olyasmi ez, mint amikor rendkívüli mértékben összpontosít az ember, mégis teret ad közben a szárnyaló képzeletnek. A magyar építészet igazi súlyát a szigorú önfegyelem és az alkotói szabadság együttes jelenléte adja, ez különbözteti meg az európai fősodortól. A könyvben szerves egységben jelenik meg Lechner, Pollack, Ybl, Steindl, Feszl és Korb Flóris a kortárs nagyokkal. Utóbbiakat nem sorolnám, a kötetben teljesnek tűnik a válogatás. Az a helyzet, hogy így hirtelen nem is emlékszem ennyire lényegre törő magyar portfólióra, amelyben egy pillantásra befoghatóan benne van gyakorlatilag minden.

A magyar építészet „alkotmányaként” értelmezhető kötetben a képekhez képest jóval kisebb felületet foglalnak el a szövegek. A könyv preambulummal indul, ezt követik az építészet társadalmi szerepéről, a tervezésről, kivitelezésről, a jogszabályi környezetről, a főépítészek szerepéről, a környezettudatos és környezetesztétikai szemléletről és a kutatásról, illetve az építészeti kommunikációról szóló fejezetek.

A teljesség igénye nélkül kiválogattam néhány mondatot, amely az építészet fontosságára mutat rá. „Az építész helyet és szellemet teremt, így lesz a természeti és épített környezet a nemzeti kultúra szerves része.” „Az építészet [ ] közérdek, [ ] kötelesség és felelősség is egyben.” „Ha építészetünk [ ] sikeres, akkor növekedhet a foglalkoztatás, és javulhat más piaci szektorok gazdasági és szellemi versenyképessége is.” „A szép, egészséges környezet társadalmi örömforrás.” „Az építészeti örökség a határon túli magyar közösségek nemzeti és kulturális önazonosságának is kiemelt tényezője.” Nehéz abbahagyni a szemlézést, annyira fontos dolgok ezek.

Mindenkinek érdemes megértenie, hogy a magas színvonalú építészet életminőség-javító tényező – nem pénzben kifejezhető többletről, hanem kulturális színvonalról beszélek. Aki jót akar magának, vegye a fáradságot, és olyan építészt válasszon magának, aki magas színvonalon képes alkotni. Léteznek olyan szakmai portálok, ahol lehet erről tájékozódni.

A Nemzeti építészetpolitika nem jogszabály, hanem azok alapja kíván lenni. Meghatározza azt a szellemiséget, amelyet a jogalkotóknak és a szakmagyakorlóknak követniük kell. Ebben az összefüggésben további örömforrás például olyan lényeglátó mondatokat olvasni, hogy „A [pályázatokon] kiválasztott koncepciók tervezőinek – a szerzői jogokat is tiszteletben tartva – biztosítani kell, hogy részt vehessenek a továbbtervezésben és a teljes építési folyamatban.” Értik, ha valaki szabályozott versenykörülmények között bizonyított, akkor nem lehet rajta később átlépni, ahogy ez számos esetben előfordul(t).

A kötet már csak azért sem igazán jó karácsonyi ajándék, mert egy kattintással letölthető, illetve a neten lapozható. Érdemes átnézni, néhány perc alatt átfogó képet lehet szerezni a magyar építészetről. Én szerencsére soron kívül kaptam belőle az egyik szerzőtől – ezúton is hálásan köszönöm neki –, arra a kérdésemre azonban, hogy megvehető-e, annyi volt a válasz, hogy a kamarán keresztül elérhető. Kitartóaknak lehet, hogy érdemes próbálkozni a MÉK-nél.