A garázsra egy kevés hőszigetelést is szerettem volna tenni, de azt nem védi meg az időjárástól a hézagolt lécezés. Kellett még valami anyag, ami jól is néz ki, hiszen a lécek között látszani fog. Némi keresgélés után találtam egy terméket, amit homlokzati fóliának nevez a gyártó, és vállalja, hogy belülről átereszti a párát, kívülről viszont vízhatlan marad. Antracitszínű, uv-álló felület, amit legfeljebb öt centiméter szélességben lehet szabadon hagyni, és hézagolt homlokzatburkolatok alá ajánlják.
Mikor mindez összeállt, anyagszükségletet számoltam és megvettem mindent. A párnafák felszerelése után hamar bekerült a hőszigetelés, amit gyorsan befedtem az amúgy méregdrága fóliával. Megtűztem sűrűn, hogy kibírja, amíg rákerül a léc. Nézegettem a hirtelen feketére változó, finoman gyűrött felületet, amely nem volt elég tetszetős ahhoz, hogy ötcentis sávokat szabadon hagyjak belőle. A cserépléc, amit vettem, szintén öt centi széles, ez így nem fog jól kinézni, keseredtem neki.
De nem akartam újabb fuvar fát hozatni. Eleve olcsó megoldást kerestem, és az a fólia bizony drága volt. Inkább úgy döntöttem, megduplázom a lécek mennyiségét azzal, hogy hosszában kettévágom őket. A körfűrészre nem tettem fel a távtartót, a léceket szemre feleztem el. A leszabott anyagot úgy csavaroztam fel, hogy a vágott fele legyen kifelé, így lett az egész felületen egy finom kis hullámzás, a szabad kézzel végzett vágás pontatlanságától. Az ötször hármas léceket felezve két és félszer hármasakat kaptam, ezeket két és fél centi távolságra tettem fel egymás mellé. A pincefal elé is ez került, ahogy a fentebb említett oromzatra is. Nem mondom, aprólékos munka volt, de legalább már készen van. Ami ezután jön, ehhez képest bakfitty – legalábbis ebben reménykedem.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!