Giccspuccs

Most akkor építhetünk kontroll nélkül vagy sem?

Biztos hallottak róla, hogy Óbuda önkormányzata bevezeti a giccsadót. Ha mégsem hallották, akkor elmondom: röviden annyi a lényeg, hogyha valaki nem tartja be a kerületi építési szabályozások előírásait, jól megütheti a bokáját. Évente félmilliós adó nem tréfadolog, jól teszi az építtető és építésze, ha előzetesen kikéri a kerületi főépítész véleményét. Ügyes húzás, nálam ez viszi a prímet.

Hogy miről van szó? Tudják, a múlt év végi törvény értelmében a helyi építési szabályozásokból már csak annyit kell figyelembe venni, hogy hová építhetünk egy telken (oldalhatárra vagy bárhová), milyen magas lehet a ház, és a telekhez képest mekkora lehet az alapterülete. Minden mást, mint például helyi vagy országos védelemmel való érintettség, a telken kialakítható lakások, illetve épületek száma, a témát láthatóan kevéssé értő jogalkotó egyszerűen kifelejtette a rendszerből.

Márpedig az nem tréfadolog, ha a szomszéd telekre hirtelen felhúznak egy ötlakásos társasházat (5×60=300 m²) vagy éppen három darab kétlakásos lakóépületet (2×50×3=300 m²). Perpillanat gyorsan reagáló bunkóknak és törtetőknek áll a világ, de a szivárgó hírek szerint ez már csak pár hétig lesz így. A fenti két feltételt azért csak újra beleírják a törvénybe, és akkor már nem lehet olyan nagy baj, egy tucat ember helyett újra legfeljebb egy család költözhet majd a mellettünk lévő telekre.

Nem is ezen rugózik tehát az építészszakma, hanem azon, hogy fog kinézni ez a bizonyos, a szomszédban felépítendő, új lakóház. Eddig a főépítész vagy nagyobb épületek esetében a tervtanács bólintása előzetes feltétele volt az építési engedélynek, most nincs semmi kontroll. A jogalkotói értelmezés szerint ez a kontroll nem más, mint a házunkat tervező építész. Amelyik kolléga ezt nem fogja fel, előbb-utóbb kikopik majd a szakmából a belengetett komoly szankciók miatt. A tervezői felelősségvállalás ugyanis megnő, és ha bebizonyosodik, hogy tervezői hiba miatt történt később komoly probléma, a könnyelmű kolléga elvesztheti tervezői jogosultságát.

Nem véletlenül ajánlja az építészkamara, hogy a tervezők továbbra is forduljanak a főépítészhez, és kérjék segítségét a helyi szabályok értelmezésében, illetve a településképi eljárásban. Utóbbi ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott kategória tehát továbbra is. Főépítészként rengeteget beszélgettem tervező kollégákkal, hivatali szereplőkkel, és úgy látom, hogy ebben a felállásban ez kifejezetten jól sülhet el.

Korábban ugyanis, ha akartunk, ha nem, sok esetben kellett menni főépítész vagy tervtanács elé. Ez a fórum azonban sokszor körülményesnek bizonyult, a házat látszólag indokolatlanul többször is átterveztethették az amúgy együttműködést kereső tervezővel. Ebből feszültség fakadt, az építkezés kezdési időpontja bizonytalanná vált. Az új jogszabályi környezetben a tervező és a főépítész egy platformra kerül, hiszen mindkettő nyugodt szeretne lenni: előbbi afelől, hogy a terve rendben van, utóbbi pedig településképi szempontok miatt. Az idei első hónapban eddig sohasem tapasztalt mértékű szakmai összhangot érzékeltem a kollégáim részéről.

Annyira, hogy szinte már feleslegesnek is tűnnek a további, településképi együttműködést szorgalmazó ötletek. Ilyen például a fenti óbudai példa, ami nem bíz semmit a véletlenre, de ilyen a fővárosi kamarai ajánlás is a településképi eljárásokra vonatkozóan. Hasonló, előremutató dolog az is, ha egy-egy tájegység építészeti útmutatót állít össze, mint amilyen már készült korábban a Balaton-felvidékre vonatkozóan. Apró, de szintén ebbe a sorba illő ötlet az is, ami a saját fejemből pattant ki: azok a kollégák, akik vállalják a főépítészi tervtanácsadást, ajánlott építészként kikerülnek az önkormányzati felületekre.

Ne feledjék: a cél továbbra is az, hogy Magyarország szép legyen, nem az öncélú szakmai hőbörgés. Az eddigi jogszabályi környezetben a bonyolult eljárások ellenére szinte bármi megépülhetett, most abban reménykednek sokan, hogy a kevesebb kényszer nagyobb szabadságot és azzal felelősen bánni tudó feleket szül majd.