A magyar mérnökök üzenete

Megtartotta II. Nyári Szabadegyetemét a Magyar Mérnök Együttműködés Egyesület.

A további előadások olyan témákról szóltak, hogy egyre nehezebb kellő számú tanulót találni, aki hajlandó egyáltalán megtanulni egy szakmát, pedig például a magyar bádogosoknak világbajnokuk is van. A tetőfedő szakmában viszont tankönyv sincs, és az ácsok a láncfűrész mellett a vésőt már egyáltalán nem ismerik. A Tető Építők Egyesülete a vállalkozásokat szeretné bevonni a szakmunkásképzésbe, ahol nyolc éves képzést terveznek Nyugat-európai mintára (3 alap + 5 év mesterképzés). A Lakásvásár elnöke az építőipar beindítására átfogó lakásprogramot javasolt, mert bár van pár ezer üres lakás az országban, de sajnos a meglévő állományból félmillió gyakorlatilag lakhatatlan állapotban van.

A Magyar Építész Kamara előadója arról számolt be, hogy a német díjszámítási rendszer honosításán dolgoznak. Egy neves közgazdász meglepő adatokat hozott: az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb az egy foglalkoztatott által megtermelt érték, szemben például Szlovákiával, ahol ez több mint duplája. Az előadó kedvezményes ÁFA-kulcsot, ennek következtében a fekete- és szürkemunka visszaszorítását, a vállalkozások hozzáadott értéknövelését, és fenntartható közbeszerzéseket javasolt.

Kritika illette a Nemzeti Energiastratégiát is, amiért az túlzott arányban támogatja az atomenergia jövőbeni felhasználását, mikor Magyarországon egy átlagos vidéki területen a teljes élethez szükséges megújuló energia ötszöröse áll rendelkezésre.

Az építőipar megújulását szolgálták azok a tapasztalaton alapuló javaslatok, amelyek többek között a pécsi Science Building tervezése és építése során merültek fel. Összegző jelleggel elhangzott olyan megjegyzés is, hogy nincs érdemi kommunikáció a szakma és a politika képviselői között.

Koósz Mátyás, az Egyesület elnöke zárta az előadások sorát, aki rövid beszédében strukturális változásokat sürgetett. A Magyar Mérnök Együttműködés Egyesület az ágazat problémáiról komplex elemzést készít, és ezek mellett egy Fehér könyvben a szükséges megoldási javaslatokat is összefoglalják. Ez a készülőfélben lévő anyag alapja lehet azoknak a jövőbeni jogszabályoknak, amik valóban beindíthatják a magyar építőipart, de az is elhangzott, hogy semmilyen jogszabály nem elégséges, ha mi magunk nem akarunk jól teljesíteni.

Koósz egész pontosan így fogalmazott: „A tőlünk fejlettebb országokban a civil szerveződésekben nagyságrendileg többen vesznek részt mint hazánkban és azok sokkal hatékonyabbak is. Ott azért épül egy kerékpárút, mert egy helyi közösség ezt kiharcolja. Nálunk azért, mert EU-s támogatást adnak rá. Tehát a változás egyik alapfeltétele az is, hogy mérnöktársaink sokkal aktívabban vegyenek részt a civil mérnök szervezetek munkájában, és sokkal hatékonyabban képviseljék a szakma érdekeit, a szakmaiságot. Kicsit olyan az építőiparunk is, mint Ricardo Moniz szerint a magyar foci: önbizalomhiány van, nem hisznek az álmaikban és személyiségi gondok is vannak. Tanuljunk meg kiállni érdekeinkért, ez az első feladat!”