A tanulmány 1994 és 2011 közötti adatokat hasonlított össze a témában. Az adatok a mentális rendellenességben szenvedő gyerekek számának egyértelmű növekedését mutatták. A jelentés nem foglalkozott az okok kutatásával, ugyanakkor azt sugallta, hogy a számok emelkedésében szerepet játszhat a diagnosztikai módszerek fejlődése. Perou ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy további kutatások szükségesek a mentális rendellenességek okainak kiderítésére. Mint mondta: egy sor környezeti ártalom is lehet ezek között a vegyi anyagoktól a szegénységig. Az ólom köztudottan ez egyik legveszélyesebb mérgező anyag, amely hatással van a viselkedésre és a tanulási képességre is – emelte ki.
A mentális zavarok közül a gyerekek körében a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az uralkodó, 6,8 százalékukat érinti. Szintén jellemző a 3,5 százalékra jellemző viselkedésirányítási zavar, a három százalékot érintő, főleg félelmek, fóbiák kiváltotta szorongás, az autistatüneteket magába foglaló spektrum-rendellenességtől pedig a gyerekek 1,1 százaléka szenved. A jelentés szerint gyakori, hogy az említett rendellenességek együtt jelentkeznek. A tanulmány alapján a fiúk a depresszió és az alkoholproblémák kivételével minden mentális zavarra hajlamosabbak, mint a lányok.
Riasztó adatként a jelentés feltüntette, hogy a 12–17 éves korosztály körében elkövetett öngyilkosságok második vezető oka valamilyen nem kezelt mentális betegség.
