Rohamosan nő a mentálisan beteg gyerekek száma

Az amerikai gyermekeknek akár húsz százaléka is szenvedhet valamilyen mentális zavarban. Számuk már több mint egy évtizede nő.

A hivatal először állított össze tanulmányt a 3–17 éves gyerekek körében diagnosztizált mentális rendellenességekről. A kutatók szerint akár minden ötödik gyermek érintett e körben, és orvosi kezelésük, speciális nevelésük, valamint igazságszolgáltatással kapcsolatos számlájuk évi 247 milliárd dollárra rúg.

A mentális zavarokban szenvedő gyerekek, vagyis azok, akik a hivatalos meghatározás szerint „az elvárt kognitív, társadalmi és érzelmi fejlődéstől súlyosan eltérnek”, gyakran küzdenek tanulási nehézségekkel, nehezen barátkoznak, és későbbi életükben is nehezen teremtenek kapcsolatot – ismertette a jelentés. Ezenkívül gyakrabban van egyéb krónikus egészségügyi problémájuk, mint asztma, cukorbetegség, és hajlamosak arra, hogy felnőttkorukban valamilyen mentális betegség alakuljon ki náluk.

A Betegségkezelési és -megelőzési Központ (CDC) hangsúlyozta: jelezni akarták, hogy a mentális betegség is egészségügyi probléma, és ahogy más betegségek esetében, ezeknél is fontos, hogy minél nagyobb figyelem irányuljon rájuk. Ha a szülők kellőképpen tájékozottak, felfigyelnek az aggasztó jelekre, és szakemberek segítségét tudják kérni.

A Yale Egyetem orvosi karának kutatói rájöttek, miként lehet a méhlepény segítségével már újszülött korban kimutatni az autizmus kockázatának veszélyét.

Az egyik véglet a kicsit visszahúzódó beteg, a másik véglet az, aki a szüleivel is képtelen kommunikálni. Az autizmus spektrumzavarban (ASD) szenvedők száma rohamosan növekszik.

Csaknem 400 fogyatékossággal élő ember számára biztosítanak kedvezményes üdülési lehetőséget az idén először meghirdetett speciális Erzsébet-táborok.

Autisták és szeretteik indultak túrázni a mátraházi ferences kápolnától, hogy felhívják a figyelmet a riasztó mértékben növekvő betegségre.

„Ami igazán aggasztó, az a témában érintett családok számának növekedése” – emelte ki Ruth Perou, a kutatás vezetője. Ugyanakkor hozzátette: lehet tenni az ügyben, a mentális rendellenességek diagnosztizálhatók, kezelhetők, meggyógyulhat az ilyen problémákkal küzdő gyerek, és később teljes életet élhet.

A tanulmány 1994 és 2011 közötti adatokat hasonlított össze a témában. Az adatok a mentális rendellenességben szenvedő gyerekek számának egyértelmű növekedését mutatták. A jelentés nem foglalkozott az okok kutatásával, ugyanakkor azt sugallta, hogy a számok emelkedésében szerepet játszhat a diagnosztikai módszerek fejlődése. Perou ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy további kutatások szükségesek a mentális rendellenességek okainak kiderítésére. Mint mondta: egy sor környezeti ártalom is lehet ezek között a vegyi anyagoktól a szegénységig. Az ólom köztudottan ez egyik legveszélyesebb mérgező anyag, amely hatással van a viselkedésre és a tanulási képességre is – emelte ki.

A mentális zavarok közül a gyerekek körében a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az uralkodó, 6,8 százalékukat érinti. Szintén jellemző a 3,5 százalékra jellemző viselkedésirányítási zavar, a három százalékot érintő, főleg félelmek, fóbiák kiváltotta szorongás, az autistatüneteket magába foglaló spektrum-rendellenességtől pedig a gyerekek 1,1 százaléka szenved. A jelentés szerint gyakori, hogy az említett rendellenességek együtt jelentkeznek. A tanulmány alapján a fiúk a depresszió és az alkoholproblémák kivételével minden mentális zavarra hajlamosabbak, mint a lányok.

Riasztó adatként a jelentés feltüntette, hogy a 12–17 éves korosztály körében elkövetett öngyilkosságok második vezető oka valamilyen nem kezelt mentális betegség.