Hogyan válasszunk vörösbort az ünnepre?

Az ünnepi étkezések mellé – persze csak az adventi böjt letelte után – különleges vörösborok dukálnak.

Az MNO karácsonyi borajánló trilógiájának második állomásához érkeztünk. Néhány nappal ezelőtt megkülönböztetett figyelemre érdemes fehérborokat mutattunk be, most a vörösek következnek. Rövidesen pedig még néhány édes bort is ajánlunk, hogy megédesítsék az ünnepet.

Ne feledjék, hogy a kiváló borok és a melléjük ajánlott ételek fogyasztására elsősorban az adventi böjt letelte utáni ünnepi étkezésekre gondoltunk.

Alsónána festői lankáin találhatók a Ferenczi birtok szőlői. Az 5,5 hektáros területről mintegy 35 ezer palack bor készül, az 1 palack/tőke mennyiség pedig igen gondos szőlészeti munkát sejtet. A 2011-es Cabernet franc, amelyet a karácsonyi menü egyik fogása mellé ajánlunk, már messziről üzeni is a kóstolóra számára ezt. A gyönyörű, összetett illat mintha egy díva hajkoronájának lebbenése nyomán jutna el hozzánk. Egyszerre nem lehet befogadni, többször bele kell szimatolni, ki kell elemezni. Gyümölcs. De melyik? Több is. Áfonya, szilva, aszalt szilva. Mellette a hordós érlelés fűszerei, a fahéj, a csokoládé, éppen csak csipet vanília. És az illat nem hazudik (a dívákról ugyanez nem mindig mondható el). Az íz is magával ragad, nem a test, ami igazán nyomott hagy, hanem a sokrétűség és a hosszú lecsengés. Az égetett fahordó szinte sok, de mégsem, mert bársonyosan simul bele a borba. Olyan, mint egy úr (hagyjuk a dívát), aki nyakkendővel és tűvel, mandzsettával és gombbal, kendővel a szivarzsebben meg minden aprósággal ékesíti magát. Külön-külön sok, de a harmónia csodát tesz. Ez történik ebben a borban is.

Ételajánló: Fűszeres vörös húsokhoz ajánlhatnánk, de ez nem lenne más, mint puszta sablon. Fahéjas-aszalt szilvás körettel megbolondított szarvas vagy vaddisznó például méltó lehetne hozzá. Extrémebb pályákon is próbálkozóknak fahéjas-csokoládés-csilis mexikói csirkemell. Hadd szóljon!

A Gőzmalmos-dűlőből származó 2006-os kékfrankos dr. Dula Bence, a korábbi egri hegybíró – 2005-től Eger örökös tiszteletbeli hegybírója – egyik legsikeresebb bora. A Nemzetközi Kékfrankos Borversenyen 2008-ban aranyérmet nyert, hetekkel ezelőtt pedig a Wachaui Nemzetközi Kékfrankosverseny legjobb borává választották. Márpedig a sógorok igen büszkék a Blaufränkischre, egyesek szerint osztrák szőlőkből lopakodott egykoron Magyarországra, de Dula úr azonnal megálljt parancsolna ennek az elméletnek. A messzi Ázsiából érkezett, talán délszláv közvetítéssel, lehet, éppen innen vándorolt később Ausztriába.

Pörgetem a bort poharamban, szippantok illatából, és rádöbbenek, végül is már teljesen mindegy, hogy a vándorlás iránya mi volt. Az a mély gyümölcsös, meggyes-szilvás, kissé fűszeres, szinte lekváros illat, amely a nagy ászokhordóról is árulkodik, felülírja a történelmi évődést. Sokat sejtető illat, szinte félve kóstolom, lesz-e az íz is ilyen tartalmas. Persze a wachaui eredmény ismeretében annak kell lennie. A kékfrankos a legelterjedtebb szőlő és bor Magyarországon, éppen ezért a minőség rendkívül széles spektrumában található belőle. Törvényileg kellene kötelezni mindenkit, hogy a poharamban örvénylő, színével, ízével gyönyörű mélységekbe rántó, majd éteri magasságokba emelő bort megismerje. Csak hogy ország-világ megtudja, hogy a kékfrankos nem az a könnyű lőre az alsó polcról. Van néhány kékfrankos Magyarhonban, amely irányt mutat borásznak és borbarátnak egyaránt. A Gőzmalmos e művészi alkotások közé tartozik.

Ételajánló: Zsenge bárány rozmaringgal cirógatva, vele sült szaftos, szinte krémes zöldségekkel, fűszeres héjasburgonya-cikkekkel. Bakancslistás vacsora.

Ez a szerémi (szerémségi) bor a legjobb pillanatban érkezett. Éppen a Hunyadi-sorozatot olvasom, amelyben Bánk Mór visszatérően említi, hogy maga Hunyadi János, de általában a magyar nemesek szívesen fogyasztották a kamanci nektárt, kancsókat, kupákat töltöttek újra és újra gyöngyöző szerémi borral. Vörössel. Kamanc ma a Sremska Kamenica nevet viseli, de a Tarcal-hegység (szerbül Fruska Gora) lejtőin, a Duna partján termett szőlő ma is megfelel a régi legendák sugallatainak. Lehet, hogy nem pont pinot noir-t ittak őseink – amelyet Maurer Oszkár egyébként Hajdújárási pincészetéből kóstolunk –, de az élmény nem lehetett más. A termőtalajt és a fajtát is mélységesen tisztelő délvidéki borász különleges bort készített az eredendően francia, ma már világfajtából. A legfehérebb vörösbor elnevezésre alaposan rácáfol a Táncos. Erőteljes, mégis játékos gyümölcsös illata sűrű fátyolként borítja be szaglóhámunkat. Nevéhez híven már az első korty táncot lejt ízlelőbimbóinkon. Tüzes, mély, tiszteletteljes, de erélyes fellépésű, a régi világot is ismerő regösként mesél ma is aktuális történetet.

Ételajánló: Bajban vagyok. Nehéz ehhez a borhoz ételt választani. Inkább csak önmagában illene kóstolgatni, és figyelni. De hát enni is kell, a bor az étellel alkotott harmóniában teljesedik ki igazán. Kacsasült lehetne az igazi választás, gyümölcsös körettel, szederrel, birsalmával teljessé téve az élvezetes pillanatokat.

Az ajánlót megelőző kóstoló meglepetése. A pécsi borvidéket általában csak a legelvetemültebb borbarátok ismerik. Többnyire a cirfandlinál meg is áll a tudomány. Persze nem a pécsi borászoké. Mert a borvidék adottságai olyan egetverően nem térnek el Villányétól, csak hát nem tud érvényesülni az egy város – egy borvidék elv. Hasonló ez, mint Szekszárd és Tolna kapcsolata.

A Lisicza család például széles spektrumban készít kiváló borokat. Az Ében 2011 már a nevében sokat sejtet, ezenkívül szelíd utalás is rejtezik benne a család délszláv származására. Az ében fekete, déli szomszédaink ugyanis nem vörösnek mondják a kék szőlőből készült bort, hanem feketének. Ha valaki nem értené miért, montenegrói vagy dalmáciai utazása alkalmával kóstoljon meg egy igazán jó helyi bort. Vagy nézze meg ennek a pécsi küvének a színét. Cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot házasításával készült, ezt nevezik klasszikus bordeaux-i küvének. Ha nem tudnák, hogy melyik pince bora, lenne nagy találgatás, röpködnének az ismert villányi és szekszárdi nevek. Ugyanis ez a bor mindent tud, amit egy ilyen bornak tudnia kell: illatos, gyümölcsös, fűszeres, még cseppnyi kávét is rejt, mesél a vidékről és gondos gazdájáról, csak figyelni kell illatára és ízére.

Ételajánló: Kívül szinte ébenre pirított steak, belül rózsaszín, omlós, vörösboros rózsabors mártással körbecsepegtetve. A vacsora témáit a politika és a válság messze el fogja kerülni – már ha egyáltalán valaki megszólal falatozás közben.

Ráspi, azaz Horváth József Fertőrákos jóságos varázslója, aki ismeri a soproni földben rejlő csillám szellemeit, és már régen szoros barátságot kötött velük. Ahol feltűnik, vagy csak rejtélyes koboldokként előreküldi borait, üdvözült mosolyt fakaszt az emberek arcán. Elszántani keresi a talaj jellegzetességeit, kedves igába foga a szőlőt, és az gyönyörű itallal jutalmazza őt. No meg minket. A rezveratrol egy polifenol, amelynek jótékony rákellenes, vércukorcsökkentő, szívet és a keringési rendszert segítő hatása van. Akkor miként lesz egy vegyület neve a bor neve? A legtöbb rezveratrol a kék szőlő héjában, magjában, kocsányában, illetve a belőle készült borban található.

A Ráspi-féle Resveratrol tulajdonképpen merlot, amelyet a lehető legtöbb rezveratrol kinyerésének szándékával készítettek. De most azért ne valami keserű gyógyszerre gondoljanak, mert amint az ipar, úgy a borász is igyekezett valami finomba csomagolni a hatóanyagot. Nos, ez a merlot elképesztő élményeket kínál az őt megkóstolónak. Illata tömény, elsősorban az arab gyümölcs- és fűszerpiacok illatát idézi. Ízében jelzi, hogy koncentrált tartalma mellett sav- és tannintartalma még hosszú érlelést tesz lehetővé. Már most is nagyszerű, de az évek még szebbé tehetik.

Ételajánló: Ide étel kell a javából! Vállalni mernék egy pörköltet, de csak szürkemarha-lábszárból, gazdagon fűszerezve, formabontó módon egy kis borókával meghintve. A köret semleges zsemlegombóc, galuska vagy hasonló lehet, de semmiképpen nem tojásos vagy túrós.