Tíz jel, ami az Alzheimerre utal

Időben felismerhetjük a demencia rettegett változatát, még mielőtt átvenné az uralmat az ember élete felett.

Lassan kopó emlékezőtehetség, visszahúzódás és hangulatváltozás. Az Alz.org összeszedte az Alzheimer-kór tünetegyüttesének legfontosabb részeit.

Az Alzheimer-kór egyik leggyakoribb jele a rövid távú memória romlása. A felejtés először apróságokkal indul: fontosabb dátumok, születésnapok, majd a memóriaromlással párhuzamosan szaporodnak az emlékezést elősegítő passzív eszközök: jegyzettömb, elektronikus naptárak.

Az ember általában napi szinten könnyen megbirkózik a számokkal, legyen szó csekkbefizetésről vagy a projekt jellegű előretervezésről. A betegség egyik tünete, hogy az ember koncentrációs képessége is lassan, de biztosan romlásnak indul: nemcsak az emlékezőtehetség kopik, de az agy sem dolgozik úgy, ahogyan eddig megszoktuk.

Legyen szó akár a havi rezsiszámlák nyomon követéséről vagy más, nem túl bonyolult hétköznapi matematikai feladatról, mind mázsás nyomással nehezednek az emberre. A hirtelen jövő, de nem túl nagy problémák megoldása egyre nagyobb összpontosítást igényelnek, ahogyan a dolgok kézben tartása és az előre tervezés is.

Kiment a fejéből, hogyan talál oda a munkahelyére? Az emberek az Alzheimer-kór előhírnökeként gyakran teljesítik nehezen a napi rutinszerű feladatokat. Hirtelen törlődik a memóriából a kedvenc tévésorozat kezdetének időpontja vagy az, hogy mostunk-e fogat reggel vagy sem.

Az Alzheimer-betegségben szenvedők egy idő után nem tudják követni az évszakok és az idő logikus múlását. Néha elfelejtik, hogyan kerültek oda, ahol éppen vannak.

A kór egyik fizikális tünete a látásromlás. A beteg először csak nehezen olvas, majd nem érzékeli a távolságot és a színeket. Az ilyen fokú látásromlás következtében a beteg már autóvezetésre is alkalmatlan lesz.

Az Alzheimerben szenvedő beteg bármikor képes ottfelejteni valahol tárgyakat, viszont arra már nem emlékszik, hol hagyta el azokat. Mivel ő maga nem érzi betegségének súlyát, így ilyen esetekben gyakran vádol meg másokat lopással. Az idő haladtával ez a tünetegyüttes egyre gyakrabban jelenik meg.

Az Alzheimer-betegek ítélőképessége – a tapasztalatok alapján – szintén leépülésnek indul. Tipikus példája ennek a rossz pénzügyi döntés, aminek jó néhány ügyeskedő cég (telefonos értékesítés, termékbemutatók) köszönheti bevételének nagy részét. A tünet másik ismérve az ápolatlanság, amikor a beteg nem tudja felmérni saját higiénés állapotát.

A betegség megjelenésével egy időben az alzheimeres személy visszahúzódó lesz: a romló memória és agytevékenység következtében a beteg akaratlanul, de lassan elkezdi magát kivonni a társadalmi, közösségi életből: kevesebbet sportol, abbahagyja hobbiját.

Az alzheimeres beteg viselkedése és hangulatváltása alapján lehet zavaros, gyanakvó, depressziós, félénk vagy ideges. Ennek többek között a közvetlen környezet – barátok, munkatársak, család – láthatja kárát.

Kihívást jelenthet a beszéd és az írás

Az alzheimeres betegnek egy idő után az is kihívást jelent, hogy becsatlakozzon egy beszélgetésbe vagy kövesse annak menetét. Ha megáll a beszélgetés, akkor fogalma sem lesz, hogyan folytassa a megkezdett témát. Döcögős a fogalmazókészség, szavakat és azok értelmét is felcserélheti.

Egyre később jelentkezik az Alzheimer-kór – amiben szerepet játszik az egészségügyi ellátás javulása, a magasabb iskolázottság és a jövedelmek emelkedése is.

Csak Európában több mint hatmillióan szenvednek Alzheimer-kórban, egyes feltételezések szerint a szám 2040-re a tízmilliót is elérheti. Mi váltja ki a lopakodó betegséget? Gyógyítani nem lehet, de annál több módszerrel lehet ellene küzdeni.

Az időskori demenciát ismerjük, rengeteg információnk van a kórról. Arról azonban eddig még nem tudtunk, hogy a pusztító betegség már kétéves korban is jelentkezhet. Kétségbeesett szülők, hátborzongató történetek.

A modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat az Alzheimer-kórnak az ipari országokban tapasztalt terjedése mögött – derült ki egy frissen közölt brit tanulmányból.