A betegség megjelenésével egy időben az alzheimeres személy visszahúzódó lesz: a romló memória és agytevékenység következtében a beteg akaratlanul, de lassan elkezdi magát kivonni a társadalmi, közösségi életből: kevesebbet sportol, abbahagyja hobbiját.
Az alzheimeres beteg viselkedése és hangulatváltása alapján lehet zavaros, gyanakvó, depressziós, félénk vagy ideges. Ennek többek között a közvetlen környezet – barátok, munkatársak, család – láthatja kárát.
Kihívást jelenthet a beszéd és az írás
Az alzheimeres betegnek egy idő után az is kihívást jelent, hogy becsatlakozzon egy beszélgetésbe vagy kövesse annak menetét. Ha megáll a beszélgetés, akkor fogalma sem lesz, hogyan folytassa a megkezdett témát. Döcögős a fogalmazókészség, szavakat és azok értelmét is felcserélheti.
Egyre később jelentkezik az Alzheimer-kór – amiben szerepet játszik az egészségügyi ellátás javulása, a magasabb iskolázottság és a jövedelmek emelkedése is.
Csak Európában több mint hatmillióan szenvednek Alzheimer-kórban, egyes feltételezések szerint a szám 2040-re a tízmilliót is elérheti. Mi váltja ki a lopakodó betegséget? Gyógyítani nem lehet, de annál több módszerrel lehet ellene küzdeni.
Az időskori demenciát ismerjük, rengeteg információnk van a kórról. Arról azonban eddig még nem tudtunk, hogy a pusztító betegség már kétéves korban is jelentkezhet. Kétségbeesett szülők, hátborzongató történetek.
A modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat az Alzheimer-kórnak az ipari országokban tapasztalt terjedése mögött – derült ki egy frissen közölt brit tanulmányból.
