Amilyen gyorsan növekszik a százévesek klubja, olyan – egyelőre úgy tűnik – visszatarthatatlanul nagy iramban nő a felejtés betegségében, vagyis az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Egyes adatok szerint 2011-ben tízszer többen ünnepelték századik születésnapjukat, mint negyven évvel korábban. A számuk pedig egyre több lesz, vannak statisztikák, amelyek azt vetítik előre, hogy minden második gyermek, aki most Németországban világra jön, megéli a századik születésnapját. A százévesek száma tízévente megduplázódik – számolt be korábban a Focus.de.
Ahogy egyre több a századik életévét megélő, úgy egyre több a demenciában szenvedő ember. Jelenleg több mint hatmillió 65 év feletti embernek kell együtt élnie az Alzheimer-kórral Európában, számuk 2040-re a tízmilliót is elérheti. 2011-ben 6,3 millió beteg élt a kontinensen – hozta nyilvánosságra az Alzheimer-kór európai felmérésével foglalkozó Alcove projekt.
Szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja. Az világnap megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi Világszervezet támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer-társaság.
Magyarországon 200 ezren szenvednek a betegségben.
(forrás: Wikipédia)
A betegséget először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel jár – olvasható a Wikipédián.
A kór 50-60 éves kor környékén ütheti fel a fejét, egyes esetekben ennél korábban. Lassú lefolyású, van, hogy 25 évig is eltarthat. Az első tünetek a 60. életév betöltése előtt nem igazán szoktak jelentkezni. A legfrissebb adatok szerint a 65–69 év közöttiek 1,2, a 70–74 év közöttiek 3,8, a 90-es éveiket taposóknak pedig a 35 százalékát érinti. Kínában a százévesek 50 százaléka szenved az Alzheimer-kór okozta szellemi elbutulásban. A betegség kockázata nagyobb a nők körében, ez a tény a szebbik nem hosszabb várható élettartamával magyarázható – számolt be korábban a Bild.de.
A kór nem az a klasszikus értelemben vett örökletes betegség, de minél közelebbi hozzátartozónk beteg, annál valószínűbb, hogy mi magunk is küzdeni fogunk vele. Mint a legtöbb betegség esetében, nem elhanyagolhatók a külső tényezők sem. A legújabb kutatások szerint a modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat a betegség terjedése mögött, de a túl sok vörös hús fogyasztása is kiválthatja. Ausztrál kutatók még azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Brit kutatók még a fogmosás és a kór összefüggését is megnézték, és arra jutottak, hogy nagyobb a betegség kockázatának kialakulása azoknál, akik nem ápolják rendszeresen a fogukat. Mindenképpen szót érdemel az a kutatás is, miszerint az Alzheimer-kóral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Hogy mit lehet tenni a felejtés betegsége ellen? Amit mi magunk is megtehetünk: tartsuk karban az agyunkat. Egy francia tanulmány szerint ugyanis minden egyes munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók a „szuperaggok agyát” górcső alá véve megállapították, hogy a vizsgálat résztvevői sokkal energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Vannak kutatások, melyek szerint a pozitív életszemlélet és az általános jó egészségi állapot között összefüggés van. Ez lenne vajon a titok?
Agyunk élesben tartásának fontosságát hangsúlyozza az a tanulmány is, amely azt bizonyította, hogy a számítógépes játék is képes javítani az idősek mentális képességeit. Az egyik kutatás szerint a pezsgő fogyasztása ugyancsak gátolhatja a demencia fejlődését.
Azoknak a negyvenéveseknek, akiknek a családjában sok az Alzheimer-kórban szenvedő beteg, így halmozottan veszélyeztetettek genetikailag, érdemes orvosi segítséget kérniük, pláne akkor, ha érzik magukon, hogy egyre feledékenyebbek. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, vannak gyógyszerek, amelyekkel a kór némileg elodázható, éppen ezért a szakértők arra intik a betegeket, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz.
