A kitűnő memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek agyáról készült felvételeken szokatlanul kevés, az idős korral járó lerakódás volt látható, viszont a figyelemhez és emlékezethez köthető agyszövet nagy tömegét fedezték fel – tudósított a The Daily Mail online kiadása a kutatásról.
Sokáig élnek az emberek, ám késői éveiket nem feltétlenül élvezik, a kutatók ezért azt remélik, hogy a „szuperidőskor-kutatás” olyan tényezőket tár fel, melyeken lehet változtatni, így segíthetnek az öregkort jól megélni – mondta Emily Rogalsky, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem és a chicagói Alzheimer-kór Központ neurológusa.
A központ folyamatosan keres önkénteseket a vizsgálathoz, ám a jelentkezők eddig mindössze tíz százaléka felelt meg a feltételeknek. Több mint négyszáz önkéntes agyát vizsgálták meg, és csak 35 volt a kritériumok szerint alkalmas a kutatás céljaira, tehát a népesség valóban szűk csoportjáról van szó. A csoport tagjai közt 96 éves nyugdíjas neurológus, 92 éves holokauszttúlélő, és 81 éves, napi egy doboz cigarettát elszívó, esténként vermutot ivó üzletember is található.
Azok kerültek be a kutatásba, akik megfelelően töltötték ki a mentális képességeiket vizsgáló tesztcsomagot, ők ezután rendszeres orvosi vizsgálaton esnek át. Az egyik memóriateszten tizenöt szót kell harminc perc elteltével felidézni. A „szuper aggok” legalább kilencre emlékeznek, míg a nyolcvanévesek többnyire csak egy párat képesek észben tartani – állították a kutatók.
A mágneses rezonanciás (MR) képalkotással készült agyi felvételek azt is megmutatták, hogy a részvevők agykérge, vagyis az agy külső része, mely többek közt a memória területe is, sokkal vastagabb náluk, mint általában a nyolcvan-kilencvenéveseké.
A vizsgálat résztvevői a kutatók szerint energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Rogalsky elmondta, azt is vizsgálják, ezek a vonások segítenek-e frissen tartani az agyat. Korábbi kutatások már összefüggést láttak a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik ok, melyik az okozat.
Az étellel bevitt, túl nagy mennyiségű réz hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához – állapította meg egy amerikai tanulmány. A kutatók véleménye azonban megoszlik, mivel több más munka szerint a réz valójában az agyat védi.
Nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akik nem ápolják rendszeresen fogaikat – derítette ki egy brit kutatás. A kutatók tíz, demenciában szenvedett elhunyt agymintáit vizsgálták, és ezeket vetették össze tíz olyan elhunyt agymintáival, akiknél nem lépett fel az elbutulás.
Ausztrál kutatók kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Az Alzheimer-kór később jelenik meg azokban a családokban, ahol gyakori a kivételesen hosszúra nyúlt időskor – számolt be róla az MNO.
A pezsgő fogyasztása meggátolhatja a demencia fejlődését. Mindamellett, hogy van remény a betegség korai felfedezésére, 2040-re akár a tízmilliót is elérheti a betegek száma Európában.
