A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan) kutatói demenciában szenvedett elhunytak agymintáinak vizsgálatakor felfigyeltek arra, hogy szokatlanul magas bennük egy olyan baktériumnak (Porphyromonas gingivalis) a szintje, amely fogínybetegséget okoz.
Bár ez a baktérium a szájban él, étkezéssel, rágással, fogmosással vagy fogászati műtét során bekerülhet a véráramba, és ezáltal eljuthat az agyba – magyarázták a szakemberek a Journal of Alzheimer’s Disease című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A fogínybetegségekhez kapcsolódó baktérium okozta gyulladást kutatók már számos egészségi problémával, például a cukorbetegséggel, a szívbetegséggel vagy a stroke-kal is kapcsolatba hozták.
Ezeknek a baktériumoknak az agyba jutása az immunrendszert arra sarkallja, hogy olyan vegyi anyagokat bocsásson ki, amelyek megölik az agysejteket, azaz olyan típusú változásokat idéz elő az agyban, mint amilyenek az Alzheimer-betegek agyában láthatók, és olyan tüneteket okoz, mint az emlékezetvesztés, a zavarodottság – írták a kutatók. A felfedezés alátámasztja amerikai kutatók korábbi tanulmányát, amely kimutatta, hogy jelentősen nőhet a demencia – elbutulás – kockázata azoknál, aki naponta egyszer sem mosnak fogat.
„Abból az elméletből indultunk ki, hogy ha az agy rendszeresen baktériumoknak van kitéve, és azok a fogínyből származnak, a bekövetkező immunválaszok elvezethetnek az idegsejtek halálához és a valószínű emlékezetvesztéshez” – idézte Sim Singhraót, a brit tanulmány egyik szerzőjét a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása. Ezért a szájhigiéniai szakemberek rendszeres felkeresése egész életen át sokkal fontosabb lehet, mint jelenleg gondoljuk az egész egészségre nézve – tette hozzá.
A kutatók tíz demenciában szenvedett elhunyt agymintáit vizsgálták, és ezeket vetették össze tíz olyan elhunyt agymintáival, akiknél nem lépett fel az elbutulás. A fogínybetegséget okozó baktérium jelentős jeleit találták a demenciában szenvedettek agyában, de ez nem mutatkozott a kontrollcsoportéban.
Korábbi tanulmányok a demenciát kapcsolatba hozták más baktériumokkal és vírusokkal, mint a herpeszvírus egyik típusával, de ez az első tanulmány, amely azonosította a Porphyromonas gingivalist a demenciában szenvedettek agyában.
Minden egyes plusz munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés (demencia) kialakulásának kockázatát – derítette ki egy francia tanulmány.
Ausztrál kutatók kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Az Alzheimer-kór később jelenik meg azokban a családokban, ahol gyakori a kivételesen hosszúra nyúlt időskor – számolt be róla az MNO.
A pezsgő fogyasztása meggátolhatja a demencia fejlődését. Mindamellett, hogy van remény a betegség korai felfedezésére, 2040-re akár a tízmilliót is elérheti a betegek száma Európában.
Az Alzheimer-kórral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye – mutatta ki egy új tanulmány Olaszországban.
