Alzheimer-kóros betegek agyáról készült felvételeken vas felhalmozódását fedezték fel olyan területeken, amelyek általában a betegség korai stádiumában károsodnak. A későbbi stádiumban érintett agyterületeken nem tapasztalták a vas szintjének emelkedését – tudósít a The Daily Telegraph online kiadása a Journal of Alzheimer's Disease című szaklapban megjelent tanulmányról.
A vizsgált leleteket a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai egészséges idős emberek agyáról készült felvételekkel is összehasonlították, és azt találták, hogy a vas csak a betegek sérült agyszöveteiben halmozódott fel. Noha a tanulmány nem bizonyította, hogy a vas a betegség okai között szerepelne, eredményeik szerint „hozzájárulhat a kialakulásához”. Ha a vöröshús- és a vastartalmú étrend-kiegészítők fogyasztását csökkentik, kisebb mennyiségű vas rakódhat le az agyban – olvasható a tanulmányban.
Az Alzheimer-kutatások többsége arra a két anyagra, a béta-amiloidra és a Tau-fehérjére koncentrált, amely a betegek agyában felhalmozódik, és a kutatók szerint vagy megbontja az idegsejtek közti kapcsolatot, vagy elpusztítja őket. Az új tanulmány arra utal, hogy a vas lehet a harmadik tényező, mely az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszik.
Bár a vas nélkülözhetetlen a sejtek egészséges működéséhez, a kutatók úgy vélik, nagy mennyiségben mérgező is lehet. A legtöbb vasat azokban a sejtekben találták meg, amelyek a mielint (velőshüvely), az idegsejtek nyúlványait körülvevő védőburkot állítják elő. Ez az anyag teszi lehetővé a sejtek közti kommunikációt is.
A mielin pusztulása miatt lerakódások jöhetnek létre, ez további sejthalálhoz, a beteg állapotának romlásához vezethet a kutatók szerint. Megvizsgálták 31 Alzheimer-kóros páciens két agyterületét, a hippokampuszt, amely az emlékezet működéséért felelős, és általában a betegség korai szakaszában károsodik, és a talamuszt, amely az érzékelés és a mozgásképesség helye, és általában egészségesen működik a kór késői stádiumáig. Arról számoltak be, hogy a hippokampuszban szokatlanul sok ferritint, vagyis vasat tároló fehérjét mértek, míg a másik agyterületen, a talamuszban ilyet nem tapasztaltak.
„A nagy mennyiségű vas a szövetkárosodással együtt fordul elő, és mindkét jelenséget az Alzheimer-kóros betegeknél tapasztaltuk, az egészséges idős embereknél nem, tehát arra következtettünk, a vas felhalmozódása szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Ez befolyásolható a vöröshús- vagy a vastartalmú étrend-kiegészítők fogyasztásának csökkentésével is” – magyarázta George Bartzokis, a kutatás vezetője.
Nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akik nem ápolják rendszeresen fogaikat – derítette ki egy brit kutatás. A kutatók tíz, demenciában szenvedett elhunyt agymintáit vizsgálták, és ezeket vetették össze tíz olyan elhunyt agymintáival, akiknél nem lépett fel az elbutulás.
Minden egyes plusz munkában töltött év nyugdíjaskorban 3,2 százalékkal csökkenti a szellemi leépülés (demencia) kialakulásának kockázatát – derítette ki egy francia tanulmány.
Ausztrál kutatók kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Az Alzheimer-kór később jelenik meg azokban a családokban, ahol gyakori a kivételesen hosszúra nyúlt időskor – számolt be róla az MNO.
A pezsgő fogyasztása meggátolhatja a demencia fejlődését. Mindamellett, hogy van remény a betegség korai felfedezésére, 2040-re akár a tízmilliót is elérheti a betegek száma Európában.
Az Alzheimer-kórral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye – mutatta ki egy új tanulmány Olaszországban.
