Így értelmezze helyesen a rák figyelmeztető jeleit

Minél korábbi a diagnózis, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Ön ismeri a vészjeleket?

A daganatos megbetegedéseket legsikeresebben a korai stádiumban lehet kezelni. Persze az érintettek nehezen ismerik fel ekkor, hogy baj van, mivel a rák figyelmeztető jelek nélkül alakul ki. Annál, aki felismeri a rákos megbetegedés első vészjeleit, a kezelés is időben elkezdődhet.

A ráknak végtelen sok tünete lehet, ámde alig vannak olyanok, amelyek kifejezetten daganatos megbetegedésre vagy annak valamilyen fajtájára utalhatnak. Különösen az elején a különböző rendellenességeknek más, akár teljesen ártalmatlan okai is lehetnek. Vannak, akik figyelmen kívül hagyják a test figyelmeztető jeleit, félve egy lehetséges rákdiagnózistól. A túlzott könnyelműség („ez biztos nem az”) és a túlzott szorongás („ez biztosan az”) között meg kell találni az egészséges egyensúlyt a figyelmeztető jelek osztályozásakor. Például, ha valakinek teljesen normális az emésztése, majd hirtelen folyamatosan hasmenése vagy éppen székrekedése van, el kell menni az orvoshoz. Nem kell, hogy az legyen, de még az is lehetséges, hogy vastagbélrákról van szó.

„Az ember nagyon jól érzi, hogy mikor működik normálisan a teste. Ha ez az állapot tartósan megváltozik, akkor valamilyen betegség lehet a háttérben, ami nem feltétlenül kell, hogy rák legyen” – mondta Johannes Bruns, a német rákkutató társaság főtitkára. „A tartós, nem tipikus és megmagyarázhatatlan okok vészjelek lehetnek, amelyekkel orvoshoz kell fordulni. Ha feltűnik egy nyirokcsomó-duzzanat, az például egy fertőzés mellékhatása is lehet, de amennyiben 10-14 napig a probléma fennáll, orvoshoz kell fordulni” – mondta a szakértő.

Johannes Bruns három általános figyelmeztető jelet nevezett meg:

Az Amerikai Rákkutató Társaság összegyűjtötte a rák hét figyelmeztető jelét:

1. Változások a bél vagy húgyhólyag funkcióiban: megváltozott a széklet állaga vagy színe, egymást váltja a székrekedés és a hasmenés, illetve vér található a székletben vagy a vizeletben.

2. Nem gyógyuló sebek: gyulladt, sebes területek, amelyek nem akarnak gyógyulni, sőt egyre nagyobbak és egyre jobban fájnak és véreznek.

3. Szokatlan vérzés vagy folyás: vér a vizeletben vagy a székletben, hüvelyi vérzés a menopauza után.

4. Csomók: szokatlan keményedés a mellben vagy a herében, duzzanat a bőr alatt vagy valamelyik más testrészen.

5. Nyelési nehézségek: szorító érzés a torokban vagy a mellkasban, vagy teltségérzés anélkül, hogy ettünk volna.

6. Gyanús bőrelváltozások: anyajegyek, szemölcsök vagy nyálkahártya. A vészjeleket egyszerű szabályok mentén osztályozhatjuk, mindenképpen gyanús, ha az anyajegy:

7. Köhögés, rekedtség: ha durván megváltozik az ember hangja, illetve huzamosabb ideig köhög, ráadásul még a köpet is véres.

Az Amerikai Rákkutató Társaság azt javasolja, hogy azokkal a tünetekkel, amelyek rákra utalhatnak, két hétnél tovább tartanak, és nincs a háttérben más lehetséges ok, forduljanak orvoshoz. „Figyelnünk kell testünk változásaira” – hangsúlyozta Johannes Bruns.

Csak kevés ráktípusra jellemző, hogy már akkor tüneteket mutasson, amikor még kicsi a daganat. Az agydaganat idetartozik, attól függően, hogy mely területen keletkezik. A fejfájástól kezdve a neurológiai hibákon keresztül a személyiségbeli változásokig számtalan tünete lehet. A hasnyálmirigyrák például akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a daganat nyomni kezdi a környező szöveteket, így akadályozva például az epét, sárgaságot okozva.

Ezen kívül bizonyos tüneteket bizonyos rákfajták gyakrabban és korábban válthatnak ki, mint mások:

Különösen fontos figyelnünk a vészjelekre, ha a családban előfordult már daganatos megbetegedés.