Tévhitoszlatás: dr. Google kontra szakértők

Az interneten gyakran keringnek butaságok a különböző betegségekkel kapcsolatosan – így van ez a csontritkulással is.

Lakatos Péter szerint a tej ugyan a legfőbb kalciumforrás, de némi probléma azért van vele. Nevezetesen: tehenet mindössze 7-8 ezer éve tart az ember, ami túl rövid idő ahhoz, hogy a szervezet alkalmazkodjon ehhez a táplálékhoz. Ázsiában például a lakosság 90 százaléka nem tudja lebontani a tejcukrot, igaz Európában viszont ugyanez az arány csak 1-2 százalék. Mint a szakértő mondta: lassan, de biztosan, mint azt a hegyi pásztorok példája mutatja, alakulnak ki a tejcukrot megemészteni tudó embertípusok. Egyesek szerint ráadásul a tejet rendszeresen fogyasztó gyerekeknél gyakrabban fordul elő az 1-es típusú cukorbetegség, ezért sokan nem is javasolják a folyadék fogyasztását 6-8 éves korig. A tehéntejet fogyasztók között egyes tanulmányok szerint több a leukémiás beteg is, de ez sem bizonyítható 100 százalékosan. A tej élet, erő, egészség szlogen tehát nem igaz, napi fél liternél több tejet nem ajánlott fogyasztani – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Hogy a laktózérzékenyek is megfelelő kalcium mennyiséghez juthassanak, ajánlott laktózmentes tejet és tejtermékeket fogyasztaniuk, aminek az összetétele csupán abban különbözik a tejtől, hogy lebontott formában van benne a tejcukor – mondta az mno.hu-nak Harasta Edit gasztroenterológus, sebész főorvos. Szerinte így el lehet kerülni az érzékenység következtében fellépő puffadást, hasmenést. A szakértő is úgy véli: nem kell a tejfogyasztást túlzásba vinni, napi egy-két pohár elegendő kalciumforrást jelenthet más tejtermékkel kiegészítve. Ezeken kívül egyébként érdemes zöld színű zöldségeket valamint magvakat fogyasztani. Mint a sebész mondta: azzal teszünk a legtöbbet, ha változatosan táplálkozunk, vagyis semmilyen ételt nem zárunk ki az étrendünkből a megfelelő és rendszeres testmozgás mellett.

Az interneten terjedő tévhit az is, hogy a kalciumot legnagyobb mennyiségben fogyasztó országokban a leggyakoribb a csontritkulás. Mint Lakatos Péter kifejtette: Európában a legtöbb kalciumot a franciák, a hollandok, a dánok viszik be a sok sajt miatt, mégsem náluk van a legtöbb beteg. A sor végén a norvégok és mi állunk. Bár a norvégok elég kalciumot és sok D-vitamint tartalmazó lazacot fogyasztanak, a napfény hiánya miatt mégis a sor végén kullognak. Magyarországon ugyan több napfény van, mint a norvégoknál, mégis erősen D-vitamin hiányos a lakosság, ráadásul nem veszünk magunkhoz elegendő kalciumot sem. Ezekhez a környezeti tényezőkhöz jön még az adott nép genetikája is. Magyarországon a csontfogyást 60-70 százalékban a genetikánk, 30-40 százalékban a környezeti tényezők határozzák meg. Teszünk tehát azért bőven, hogy a szerencsétlen genetikai adottságainkon felül még tovább rontsunk a helyzeten – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

A szakértő szerint nagy butaság az is, hogy bizonyos gyógyszerek a csont ásványianyag-tartalmát növelik, miközben rugalmasságát nem, ettől ugyanis az törékenyebbé válik. Lakatos Péter kifejtette: noha vannak olyan betegségek, amelyek mellett hiába sűrű a csont, mégis törékeny, de az efféle kór hátterében a csont rossz szerkezete, struktúrája áll. Ha összehajigálunk egy tonna téglát, abból még nem lesz ház, hiába lesz benne kétszer annyi építőanyag, ha viszont feleannyiból felhúzunk egy épületet falakkal, tetővel, akkor abból tényleg ház lesz, hiába van kevesebb tégla benne – hozta példaként. Tehát nem a csont sűrűsége a lényeg, hanem a szerkezeti eloszlása.

Az interneten kering az a tévhit is, miszerint az ásványvízben lévő kalcium nem szívódik fel. Lakatos szerint bár vízzel nem lehet megoldani a napi szükségletet – nagyon sokat kellene inni –, az ásványvíz igenis nagyon hasznos, mert nemcsak kalciumot, hanem egyéb jótékony anyagokat is tartalmaz. Harasta Edit szerint sem lehet ásványvízzel pótolni a kalciumhiányt, de a különböző ásványianyag-bevitel miatt ajánlott mindig más márkát választani.

D-vitamin:

Viszonylag kevés természetes élelmiszerben fordul elő nagyobb mennyiségben, a magyarosnak tekintett táplálkozásból mindössze 80-100 nemzetközi egységnyihez juthatunk hozzá naponta (ez egészségesek esetében csupán fele az ajánlott bevitelnek, idősek és várandósok esetén mindössze negyede). A hiányállapot leküzdése miatt nagy jövő állhat a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek előtt.

Az olajos magvak, a mák és a tejtermékek amelyek tartalmaznak D-vitamint.

Kalcium:

A tehéntej körülbelül 114-120 mg/100 g kalciumot tartalmaz, a sajtok 400-850 mg/100 g-ot, a savó eltávolítása miatt kisebb kalciumtartalmú túró 90 mg/100 g-ot. A tejtermékek kalcium-foszfor aránya is megfelelő: a tejnél 1,7, a sajtoknál 1,5-1,6. A savanyított tejtermékekből a tejsav hatása következtében még jobban szívódik fel a kalcium. Egyéb táplálékfélék közül viszonylag nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak az olajos magvak, a száraz hüvelyesek, a szója, bár annak a fitát tartalma rontja a felszívódást. A zöldségek közül jó kalciumforrás a brokkoli és a kelkáposzta. A paraj és a sóska a nagy kalciumtartalma ellenére a felszívódást gátló oxalát tartalom miatt nem tekinthető jó kalciumforrásnak.

(Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)

Itt fontos megjegyezni, hogy sajnos vannak, akik nagyon sok tejterméket fogyasztanak, mégis csontritkulásban szenvednek, ilyenkor valamilyen felszívódási betegség állhat a háttérben, és mielőbb orvoshoz kell fordulni.