Virágzik az internetes drogkereskedelem

Hiába zárták be a Silk Roadot, egyre többen vásárolnak a világhálón illegális szereket.

2014-ben a korábbinál sokkal többen vásároltak az interneten keresztül kábítószert a Silk Road 2013-as leállításának dacára – írja a The Guardian. Ahogy a Coindesk.com fogalmaz, a Silk Road nem más, mint egy online feketepiac, ahol tiltott anyagokat lehet adni-venni, esetleg szolgáltatásokat megrendelni bitcoinért (egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz – a szerk.) cserébe – tulajdonképpen ez a drog eBay-e. A több mint százezer felhasználót számláló szolgáltatást az FBI 2013 októberében állította le, alapítóját, Ross Ulbrichtet pedig idén májusban ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre.

Viszont hiába hinnénk, hogy ennek hatására csökkent a neten vásárolt kábítószer aránya, az egész világra kiterjedő, több mint százezer ember válaszain alapuló felmérés, a Global Drog Survey 2015 eredményei azt mutatják, hogy több mint 11 750-en vásároltak már drogot online, 25,3 százalékuk ezt először a tavalyi évben tette.

A BBC egy korábbi cikke is alátámasztja azt a feltételezést, miszerint nemhogy csökkent volna, még nőtt is a világhálón gazdát cserélt illegális anyagok mennyisége. A Silk Road 2013-as bezárását követő tíz hónapban több mint duplájára nőtt a neten elérhető drogkatalógusok száma – írják. Egy 2014-es ENSZ-jelentésben is az áll, hogy az online hozzáférhető kábítószerek egyre változatosabbak és a számuk is növekszik.

A válaszadók többsége szerint a netes feketepiac megbízhatóbb, olcsóbb és biztonságosabb, mint egyéb forrásaik. A megkérdezettek 74 százaléka szerint ráadásul a máshonnan származó kábítószer minősége rosszabb, mint a weben rendelté. A kutatás szerint a durvaság sem jellemző az előbbi közegre: neten mindössze egy százaléknyian tapasztaltak ilyet, ezzel szemben a máshonnan beszerzett illegális anyagok esetében többen szembesülnek erőszakos viselkedéssel az eladók részéről (hét százalék). Ugyanez az arány a megfélemlítések tekintetében három százalék a 18 százalék ellenében.

Ugyanakkor az anyagi biztonság tekintetében már kevésbé éri meg az online drogvásárlás: a megkérdezettek 28 százaléka bukta el a pénzét különböző okok (lopás, elkobzás, átverés) miatt. 31 százalék pedig a digitális fizetőeszközök – úgy mint a bitcoin és társai – „illékonyságára” panaszkodott.

A kutatás vizsgálta az új pszichoaktív szerek népszerűségét is. A legmegdöbbentőbb a dinitrogén-oxid, más néven a kéjgáz szórakozásból való használatának komoly növekedése volt. A szert beszívva euforikus élményben lehet része az embernek. A fogászatban fájdalomcsillapítóként használják, az Egyesült Királyságban legális.

Noha a DrugScience nevű alapítvány szerint a dinitrogén-oxid „a legkevésbé kockázatos kábítószer”, komoly használat után többen különböző mellékhatásokra panaszkodtak, úgy mint zsibbadás a karokban, a lábban vagy a száj körül akár két héttel a gáz beszívása után is.

A kutatás vizsgálta az ex-függők leszokási motivációit is. A kokain- és ecstasyhasználók 19, a marihuánafogyasztóknak pedig mindössze 16 százaléka tette le a szert az egészségkárosító hatásoktól tartva. Ezzel szemben a dohányosok 55, az alkoholistáknak pedig 37 százaléka számára volt döntő tényező az egészsége.

A marihuána- és kokainhasználók 38, az ecstasyfüggők pedig 42 százalékban azzal indokolták a leszokást, hogy „már nem nyújt nekik örömet” vagy „már nem illik bele az életvitelükbe”. A törvény ugyanakkor szinte semennyire nem kap helyet a motivációk között. Összesen egy százalékban érkezett olyan válasz, amely szerint a drogmentes lét egy rendőrségi lebukás miatt történt, illetve a rend éber őreitől való félelem által vezérelve a füvesek három százaléka, a kokainistáknak és ecstasyhasználóknak pedig mindössze két százaléka vált meg öröme forrásától.