Vigyázzunk, milyen példát mutatunk

A családi minta nemcsak az egészségtelen táplálkozás, de a túl korai koffeinfogyasztás indikátora is lehet.

A felmérést ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója elmondta, a testsúlyt, az alkohol- és koffeinfogyasztást körbejáró kutatásból kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. Kifejtette: az elmúlt évek kampányai elérték céljukat, azonban a motiváció hiányzik például a dohányzásról való leszokásról.

Az 5500 felnőtt és 7500 gyerek körében végzett felmérés szerint az elhízott vagy túlsúlyos felnőtt lakosság mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 százalékuk normális testtömegűnek, egy százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást, pedig 81 százalékuknak lenne rá lehetősége.

A dohányzással kapcsolatban kiderült, hogy az összes dohányos tisztában van annak káros hatásaival, mégis csak egytizedük vallja magát elég motiváltnak ahhoz, hogy leszokjon. Az alkoholfogyasztás szempontjából az úgynevezett nagyivók köré sorolható felnőttek közel kétharmada van tisztában az alkohol káros hatásairól, mégis csak 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy erőt érez magában e káros szenvedély elhagyására.

A válaszokból kitűnt az is, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdésből kiderült, hogy a problémákról, egészségügyi szűrésekről informálódnak a legtöbbet, illetve arról, hogy a betegségekkel hova lehet fordulni.

Az ötödik, hetedik és kilencedik osztályos diákok körében készített felmérésből az derült ki, hogy nagyjából minden második tizenéves naponta fogyaszt koffeintartalmú italt, és körülbelül egyharmaduk naponta fogyaszt chipset, édességet vagy gyorséttermi ételt. Török Krisztina hozzátette: a felmérésből kitűnt az is, hogy a fiatal korosztály táplálkozási szokása szorosan összefügg a családi mintával, a szülői modellel és a közösen eltöltött idő arányával.

A cigarettát kipróbálók aránya az életkor előrehaladtával nő, a kilencedikesek már több mint fele túl van az első szál cigin, harmaduk vallotta azt, hogy az elmúlt egy hónapban valamilyen rendszerességgel dohányzott.
A kilencedikesek esetében közel 80 százalékuknak van dohányzó családtagja, a nemdohányzóknál ez az arány kedvezőbb (55 százalék). A dohányos fiatalok 10 százaléka gondolja azt, hogy a „dohányzás menő”.

Az alkoholfogyasztást vizsgálva az ötödik osztályosok 22, a hetedikesek 44, a kilencedik osztályosok 79 százaléka mondta azt, hogy ivott valaha egy-két kortynál több szeszes italt. A kilencedikesek közel harmada legalább egyszer volt már részeg az elmúlt harminc napban, ennek a csoportnak csaknem fele, 41 százalék vélekedik úgy, hogy az alkohol segít ellazulni, felszabadulttá tesz.

A gyerekek élettel kapcsolatos elégedettségéről elmondható, hogy minél több minőségi időt töltenek a szüleikkel, annál elégedettebbek az életükkel. A 7. és 9. osztályosok a három legfontosabb életcélnak a karriert, a szerelmet és az önmegvalósítást tartják.

Az egészséggel kapcsolatos információszerzés esetében mindhárom korosztály legnagyobb arányban a családot tartja hitelesnek és elsődlegesnek. A leggyakrabban a mozgással, testedzéssel kapcsolatos témakörökben keresnek információt.

Török Krisztina megjegyezte, a kutatás mélyelemzése szeptemberre készül el.