A szervezet MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében felidézi, hogy nemrég zárult le előadásokból és személyes tanácsadásból álló hároméves programja, az Energia-egyensúly egészségprogram egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette a hallgatók körében. 5174 hallgató vett benne részt.
A program keretében végzett állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömegindex (bmi) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint 1000-en túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, majdnem 400-an pedig alultápláltnak bizonyultak.
A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.
A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe. A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.
A résztvevő egyetemisták 14 százaléka él együtt valamilyen krónikus betegséggel, ezek közül leggyakrabban, 169 főnél a táplálékallergia, illetve 83 főnél és a szív- és érrendszeri megbetegedések fordultak elő.
A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és a táplálékallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, a táplálékallergia pedig inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél nem volt ilyen különbség.
A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.
Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint gluténmentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a gluténmentes étrendet nemcsak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.
A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak – írta közleményében az MDOSZ.
