Hatékony tanulás a téli vizsgaidőszakban is

Negyven-ötven percenként tartsunk szünetet; koffein helyett szedjünk vitaminkészítményeket.

Ezrek küzdenek meg minden félévben az egyetemi/főiskolai vizsgaidőszakkal. A legtöbb tanuló ilyenkor feszített tempóban áll neki a tanulásnak, minden mást figyelmen kívül hagyva. Nem mindegy azonban, milyen stratégiát használnak erre, szakértők szerint ugyanis néhány apró trükkel órákat spórolhat meg magának az ember.

– A szünet a tanulás része, ülepedési idő nélkül ugyanis nem rögzülnek az új ismeretek – emelte ki lapunknak Nagy Margó tanulástréner, amikor a hatékony tanulási stratégiákról kérdeztük. A tanulás módszertanával foglalkozó szakember szerint tanulás közben 40-50 percenként szükséges pihenőt tartani, ugyanis az agyunk nagyjából ennyit képes egyhuzamban aktívan figyelni. – Több olyan alapvető szabályt kell betartani a felkészülésnél, amely néha már közhelyes, mégis sokan elfelejtkeznek róla. Ilyenek például a megfelelő testtartás, vagy az, hogy legyen mindig oxigén a szobában, továbbá ne fogyasszunk túl sok koffeint, ugyanis ezek gátolhatják az agyműködést – sorolta. – Ha sok időbe telik, akkor is szánjuk rá az időt, hogy ne üljünk le stresszes állapotban, éhesen vagy szomjasan az asztalhoz, ezek ugyanis akár 50 százalékkal ronthatják a teljesítményünket – tanácsolta.

Az aktuális, téli vizsgaidőszakban továbbá különösen figyelni kell a megfelelő vitaminbevitelre is: a magnézium, a B-, D-, C-vitaminok, valamint a szőlőcukor segíthetik agyunk optimális működését, továbbá a stresszt is csökkentik.

A megfelelő előkészületek után nekiállhatunk a tanulásnak. Ezzel kapcsolatban Nagy Margó azt tanácsolta, mielőtt elmélyülnénk a tananyagban, érdemes megkeresni a témakör nagyobb összefüggéseit, amelyben az előszó és a tartalomjegyzék elolvasása is segíthet. Ilyenkor fontos asszociációk indulnak el ugyanis az agyban, amelyek könnyebbé teszik a megértést. A pedagógus szerint csak abban az esetben tanuljunk a kapott tételek sorrendjében, ha azok követik a jegyzet struktúráját, ellenkező esetben belezavarodhatunk, és elveszíthetjük az összefüggéseket, amellyel gátoljuk a megértést.

Az anyag logikai felosztása után minden részhez vázlatot kell készíteni, a leglényegesebb fogalmak köré építve az információkat. Ezzel rendszerezhetők az ismeretek, amivel időt is nyerhetünk. Sokat segít a megjegyzésben, ha a feldolgozott rész lényegét hangosan elmondjuk, ezzel ellenőrizzük is, hogy valóban megértettük-e, miről is van szó.A szakértő szerint egyénfüggő, hogy mely időszakban a leghatásosabb a tanulás, ő azonban

a délelőtt 9-től délig, majd egy nagyobb szünet után a 3 órától 8-ig tartó időszakot javasolja.

Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Telfel Grácia tanulásmódszertan-tanár is, aki azonban kiemelte, ma egyre elterjedtebb szokás, hogy a hallgatók nemhogy az utolsó napokra, de az utolsó órákra hagyják a tanulást. Az úgynevezett „éjjeli baglyok” a vizsga előtti éjszaka, akár reggelig képesek a könyveiket támasztani, ez azonban a lehető legkevésbé produktív módszer. – Sokan abban a tévhitben élnek, hogy minél többször olvasnak el egy szöveget, annál inkább megmarad a fejükben. Néhány diák az aláhúzást, kiemelést választja, de ez még mindig nem elegendő az anyag elsajátításához – sorolta a felmerülő problémákat a pedagógus.

– Ha egy egyetemista beleviszi a kreativitását az anyag feldolgozásába, ötletes rajzokkal saját képet alkot a tananyagról, akkor könnyebben fog rá visszaemlékezni, mint egy idegen szövegre. Ennek azonban sajnos hazánkban nincs kultúrája, ugyanis a felsőbb évfolyamokon egyre kevésbé várják el a diákoktól a kreatív gondolkodást – magyarázta a szakértő. A tanulás körülményeit illetően elmondta, nem ajánlatos nehéz étkezések után, tele gyomorral nekiállni, ezekben a napokban törekedjünk inkább a gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak fogyasztására.

Telfel Grácia szerint az oktatási rendszer is bővelkedik a hibákban. – A tanárok sok esetben el sem mondják, mit várnak el a diákoktól, a fiatalokat pedig korábban nem tanították meg arra, hogyan kell szóban felelni – magyarázta. A legfontosabb, hogy találjon magának motivációt a diák – emelte ki végül –, hiszen saját ösztönzés nélkül csak elvesztegetett idő és szenvedés lesz a tanulás. Ebben segíthetnek a szülők is, akár egy jutalom kitűzésével sikeres vizsgák esetén.

A vizsgaidőszakban azonban sokaknak nem a felkészülés, hanem éles helyzetben a teljesítés okoz problémát. – Minden drukk, köztük a vizsgadrukk is a lámpaláz és az izgalom megtestesülésének egy formája, amely egyénenként eltérő módon kezelhető – nyilatkozta lapunknak Barkó Judit kommunikációs mentor. Szerinte a lámpaláz oka, hogy az egyén gondolatai nem a jelenben, hanem a múltban vagy a jövőben vannak. Előbbinél a múltbeli esetleges rossz tapasztalatainkat idézzük fel, utóbbi esetben pedig a jövőtől való rettegés – mit fognak szólni mások – áll a szorongás hátterében. – Mint mentor, olyan technikát dolgoztam ki az elmúlt években, amely személyre szabottan segít végleg kikerülni az említett állapotokból, visszatérve a jelenbe – mondta el Barkó Judit, majd hozzátette: ez a módszer eddig száz százalékig sikeresnek bizonyult.

– A vizsgadrukk annyiban különbözik a lámpaláztól, hogy a félelmen felül valós oka is van, mégpedig, hogy sikerül-e a vizsga, egyes esetekben pedig felmerülhet az évismétlés problémája is – hangsúlyozta a kommunikációs mentor. A szakértő elmondta, vizsgák alkalmával gyakran előfordul az is, hogy valaki egy látszólagos zavar mögé próbálja elrejteni nem tudását, amitől az egyén azt reméli, hogy szerethetőbbé válik. Véleménye szerint azonban nem érdemes ezzel próbálkozni, ugyanis a tanárok zömét nem hatja meg a vizsgadrukk.