Ahová jó elvonulni: az eldugott kis Tibetben jártunk

Meditáció, sztúpa, imazászló. Tavaszköszöntő buddhista ünnepségen vettünk részt a Nógrád megyei Taron.

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva folyó széles völgyére néző, lankás domboldalon fekszik a tari Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Legmagasabb pontjáról festői kilátás nyílik a Cserhátra és a Mátrára. Az emlékparkot körbeölelő dombok és hegyek megfelelő helyet kínálnak az elmélyülésre mindazoknak, akik a nyüzsgő nagyvárosban nem lelnek békességet és nyugalmat. A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség hozta létre és tartja fenn az emlékparkot. Húsvéthétfőn buddhista tavaszköszöntő ünnepségen jártunk.

A 21-es főútról már messziről elénk magasodik a buddhisták szent emlékműve, a sztúpa, amelyet a nagy utazó és tibetológus, Kőrösi Csoma Sándor emlékére a dalai láma szentelt fel 1992-ben. A sztúpától pedig egy ösvény vezet fel a Szabadító Buddha Anya templomához. Aki megpillantja az épületet, rövid időre biztosan elfelejti, hogy Nógrád megyében jár. Mezítláb lépünk a bordó szőnyeggel futtatott szentélybe, és egy szelet Tibettel találkozunk itt: sárga, vörös, kék, zöld és narancs színekben pompázik a templom, ahol a buddhisták Zöld Tara-meditációra gyűltek össze. Az imaasztalok mögött törökülésben a buddhisták, míg a kihelyezett székeken a szertartás iránt érdeklődők foglalnak helyet. A meditáció igazán lelket nyugtató hatású, a mantraszövegek monoton mormolása pedig segít a belső csend megtalálásában.

A lampionszerű lámpákon mantraszövegek olvashatók, a falakon tanítók képeit látni, a monumentális oltár felett pedig középen aranyszínű Buddha-szobor magasodik, tőle jobbra Tarának, a Szabadító Buddha Anyának, balra pedig Karmapának, a karma mesterének vigyázó tekintete mellett hangzik fel Láma Csöpel húsvéti tanítása.

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség vezetőjétől később megtudjuk, hogy a legnagyobb keresztény ünnephez a leginkább kapcsolódó esemény a buddhista újév, amely általában február végére és március elejére, a tavasz kezdetére esik. Üzenete pedig nagyon hasonló a húsvéthoz, hiszen a megújulást, az újjászületést, az új kezdet ünnepét jelenti, csakúgy, mint Jézus feltámadása a kereszténységben. A húsvét azt mutatja meg, hogy Jézus legyőzi a halált, és egy új magasabb szintű élet kezdődik.

A meditációt követően a buddhisták a sztúpa elé gyűlnek, hogy fedeles mécseseket gyújtsanak a meditációs központ alapítójának és a szent emlékmű építtetőjének dicsőségére. Láma Ngawang rinpocse a magyarországi buddhizmus megalapításában játszott fontos szerepet.

„A sztúpa a megvilágosult tudatot jelképezi, azt a tudatot, amely túl van az élet és a halál kötöttségén, amely legyőzi a halált” – magyarázza Láma Csöpel. Ily módon ez az elem is kapcsolódik a húsvéthoz. A léleknek ezt a magasabb képességét, a halhatatlanság dimenzióját jelképezi a sztúpa. A buddhisták szerint mindenki lelke és szelleme képes legyőzni a halált, ebből táplálkozik az újraszületés tanítása, miszerint nem ez az egyetlen életünk, hanem az életek egymást követik kezdettelen idők óta egészen az idők végtelenségéig. Így az életünk nemcsak az érzékszervek által tapasztalt jelenségekből áll, hanem ennél sokkal többet jelenthet.

„A mécses meggyújtásával egy időben meggyújtjuk a megvilágosult szellemet önmagunkban – árulja el Láma Csöpel –, közben pedig arra gondolunk, hogy ragyogjon fel a tiszta, halhatatlan szellem mindenkiben. Amikor az ragyog, nincs többé szenvedés és kötöttség, nincs többé halál – teszi hozzá a lelki vezető. – A szent emlékhely körüljárása egy ősi tiszteletadási formula, a szent helyeket mindig jobb kéz felől járjuk körbe, és közben fontos, hogy rágondolunk a tiszta szellemre, jókívánságokat fogalmazunk meg, imákat és mantrákat mondunk el” – tudjuk meg a lámától. Közben füstölők illata lengi be a szent emlékmű előtti teret, és felajánlásként a buddhisták színes imazászlókat függesztenek. A zászlókra imákat és istenségek képmásait nyomtatják, hogy a szél mindenfelé közvetítse a buddhista tanítást.