A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, vagyis a stroke okozza a legtöbb halálesetet, és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját. Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.
Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa hangsúlyozta, a klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb szívritmuszavar, amelynél például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak. Hozzátette, a későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.
Vészjelző tünetek
A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más, nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, a koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani, mit érez.
– Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet Gunda Bence Barna.
A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ezek a ritkább esetek.