Az időben kezelt stroke életet menthet

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke-betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére. Mindezt azonban nehezíti, hogy az esetek nyolcvan százalékában nem jár fájdalommal az agyi vérellátásban bekövetkező zavar. A Semmelweis Egyetem orvosai a következő egészségnapon a stroke tüneteinek felismerésére is megtanítják az érdeklődőket.

Magyar Nemzet
2020. 07. 15. 8:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, vagyis a stroke okozza a legtöbb halálesetet, és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját. Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.

Gunda Bence Barna, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika adjunktusa hangsúlyozta, a klasszikus kardio­vaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb szívritmuszavar, amelynél például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak. Hozzátette, a későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.

Vészjelző tünetek

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más, nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, a koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani, mit érez.

– Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni. Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem vagy hosszas rehabilitációt köve­tően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet Gunda Bence Barna.

A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást. Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ezek a ritkább esetek.

Esély a gyógyulásra

A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek nyolcvan százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket. A stroke-betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.

A kezelés lehetőségei

Az érelzáródáskor a keringés helyreállítása a kezelés lényege, amelyre kevés idő áll rendelkezésre. Elsődleges az intravénásan, infúzió formájában adott vérrögoldó kezelés, de ha egy nagyobb ér záródik el, akkor ezenfelül katéteres eljárással is igyekeznek eltávolítani a vérrögöt – mondta Gunda Bence Barna. A vérrögoldó kezelésnek négy és fél óra, a katéteres vérrög- eltávolításnak pedig hat óra az úgynevezett időablaka, amelyen belül alkalmazható az eljárás. A stroke-kezelést akár 24 óráig is kiterjeszthető idejűvé és jobban személyre szabottá teszik az olyan korszerű képalkotó technoló­giák, mint például az MR, amely segítségével több információ alapján tudnak dönteni az orvosok a megfelelő terápia kiválasztásáról.

Interaktív egészségnap

A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának júliusi állomását Gyógyítás tetőtől talpig címmel július 22-én, 16 és 20 óra között rendezik meg online formában. A programok ezúttal is ingyenesek, de regisztrációkötelesek. Gunda Bence Barna, a neurológiai klinika adjunktusa Stroke – gyilkos betegség fájdalom nélkül címmel tart előadást az eseményen. Az előadás végén az érdeklődők feltehetik saját kérdéseiket is. Az ingyenes online rendezvényre az egyetem honlapján lehet jelentkezni.

Szoftver a gyors döntésért

Mint korábban lapunk is beszámolt róla, mérhetően gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátása egy mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, amelyet fél évig használtak ingyenesen a neurológiai klinikán. Az intézmény a későbbiekben szeretne pályázni a szoftver használatára. Gunda Bence Barna hangsúlyozta, a stroke-nál nagyon gyorsan kell komplex és nehéz döntéseket hozni, több szakma és ellátóhely közreműködésével.

– A beteg kórházba érkezésétől számított ­30-60 perc alatt meg kell születnie a megfelelő terá­piás döntésnek – tette hozzá. Ebben a helyzetben, ahol sürgősségi orvosnak, neuro­lógusnak, radiológusnak, intervenciós szakembernek, illetve idegsebésznek kell együttműködve döntést hoznia, sokat jelent, ha van egy mesterségesintelligencia-­alapú rendszer, amely nem mond diagnózist, de segítségével gyorsabb és magabiztosabb döntést lehet hozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.