A CDU/CSU–SPD nagykoalíciónak tavaly téli megalakulása óta – Ausztriához hasonlóan – Németországban is az első komoly megmérettetése lesz az EP-választás. Az unió legnépesebb állama 96 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe, így egyáltalán nem mindegy, hogyan alakulnak majd az erőviszonyok. Nagy változás idén, hogy a német alkotmánybíróság eltörölte az 5 százalékos bejutási küszöböt, így most akár nagyjából egyszázalékos felhatalmazással is lehet majd mandátumot szerezni, vagyis akár a szélsőjobboldali Német Demokrata Párt is bejuthat.
Az EU legnépesebb államában a legutóbbi két EP-választást óriási fölénnyel nyerte meg az Angela Merkel vezette CDU/CSU szövetség. 2004-ben a megszerezhető 99-ből 49 mandátumot értek el, míg 2009-ben 42-t. A szocdemek öt évvel ezelőtt éppen csak elérték a 20 százalékos szavazatarányt. Németországban egyébként az alacsonyabb részvétel miatt általában a Zöldek szoktak átlag fölött szerepelni.
A mostani választás előtt készült felmérések szerint is nagy valószínűséggel sima győzelmet arat a CDU/CSU, mivel a voksok 38-40 százalékát szerezhetik meg. Merkel ebben az esetben minden bizonnyal megerősítheti a pozícióját a nagykoalíción belül, ráadásul egy súlyos vereség akár olyan folyamatokat is elindíthat az SPD-n belül, miszerint érdemes lenne otthagyni a kormányzást. A szocdemek öt éve 20 százalékot szereztek, míg most 25-27 százalékra számíthatnak, ami egyáltalán nem számít majd átütő eredménynek.
A harmadik helyért óriási verseny van a Zöldek és a posztkommunista Baloldal pártja között, mivel mindketten 10 százalék körül állnak. Az EP-választás a 2013-ban létrejött euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) nagy sikerét hozhatja. Már a tavalyi parlamenti voksoláson is éppen csak nem érték el az ötszázalékos küszöböt, de most úgy tűnik, 6-7 százalékot is szerezhetnek, ami akár több is lehet, ha a részvétel meglehetősen lanyha lesz.
