Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Magyarországgal határos államokban kormánypárti sikereket hozhat a májusi európai parlamenti választás, egyedül Ausztriában várható az EU-szkeptikus erők áttörésre. Sorozatunk második részében a legnépesebb tagállamok erőviszonyait vesszük górcső alá, mivel az ez országokban tartandó választások végeredménye alapvetően befolyásolja az új parlament pártpolitikai összetételét.
Németországban a tavalyi parlamenti választások visszavágója, valamint a nagykoalíció első komolyabb tesztje lesz a májusi megmérettetés. Mint ismert, a parlamenti voksolást nagy fölénnyel nyerte az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), de egyedül nem tudott kormányt alakítani, így össze kellett állnia a szocdemekkel. A parlamentből kieső liberálisok számára kiváló alkalom lesz az EP-választás, hogy bebizonyítsák: képesek visszajutni a törvényhozásba, de komoly erőfelmérő lesz ez az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) is.
A legutolsó felmérések szerint nem sokat változtak az erőviszonyok a szeptemberi parlamenti voksolást követően. A CDU 42, az SPD 25, a Baloldal 10, a Zöldek 9, az FDP és az AfD egyaránt 4-4 százalékot érne el. Annyit biztosra lehet venni, hogy a jobbközép kormánypárt a tavasz végéig bizonyára megőrzi majd az első helyét, de az EU-ellenes szavazatok révén akár meglepetést is okozhat majd az AfD. Sokat befolyásolhat még a nagykoalíció megítélése is, ami a CDU számára visszaesést okozhat.
Csúnya vereségbe szaladhat bele az EP-választáson a kormányzó francia szocialista párt (PS), amely a hatalomra kerülése óta eltelt másfél évben nem igazán tudta bizonyítani, hogy képes csökkenteni a munkanélküliséget és ezzel egy időben felpörgetni az ország gazdaságát. Francois Hollande szocialista elnök is meglehetősen gyenge vezetőnek bizonyult, ami szintén a baloldal súlyos vereségéhez vezethet május végén.
Az elmúlt időszak nyertese azonban nem az ellenzéki mérsékelt jobbközép (UMP) lett, hanem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front (FN). Az euroszkeptikus erőnek nagyon jó esélye van arra, hogy megnyerje hazája EP-választását, a legfrissebb felmérések szerint a voksok 24 százalékára számíthat. Az UMP 22, a PS 19, a radikális baloldal 10 százalékot szerezhet. Franciaországban egyelőre a mérsékelt erők súlyos veresége kezd kirajzolódni.
Nagy-Britanniában jelenleg a bevándorlási kérdések állnak a politikai napirend első helyén, ami a közelgő EP-választások fényében egyáltalán nem meglepő. A konzervatív párt a külföldi munkavállalókat érintő éles kirohanásai ellenére még mindig csupán a harmadik helyen áll a pártok versenyében, ha az európai választáson való szavazói szándékokat nézzük. Ha most rendeznék a megmérettetést, a Munkáspárt 32, az EU-ellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja 26, Cameronék pedig csupán 23 százalékot szereznének.
Olaszországban a tavaly hatalomra került nagykoalíciós kormány nagy tesztje lesz a májusi megmérettetés. A dél-európai országban a gazdaság egyre kedvezőbb helyzetben van, és úgy tűnik, nem lesz szükség a nemzetközi pénzügyi szervezetek beavatkozására. A mindennapok szintjén azonban vannak gondok bőven: a munkanélküliség még mindig nagyon magas, különösen a fiatalok körében. Az Enrico Letta vezette kabinet sikeresen élte túl jobbközép Szabadság Népén belüli harcokat is, így bizakodva várhatja a voksolást.
A legfrissebb kutatások szerint a baloldali Demokrata Párt 33,9, a Berlusconi vezette Hajrá, Olaszország 21, a baloldali-populista Öt Csillag Mozgalom 20 százalékon áll. Az olaszok a történelmi hagyományok alapján is inkább a baloldali pártokat részesítik előnyben, így vélhetően a májusi voksoláson ők fogják megszerezni a legtöbb mandátumot. A radikális Északi Liga várhatóan nem éri majd el az ötszázalékos küszöböt, így az EU-szkeptikusok számát Olaszország nem fogja növelni.
A szintén súlyos gazdasági gondokkal küzdő, de az utóbbi hónapokban a fellendülés jeleit mutató Spanyolországban a májusi voksolás az első komolyabb megmérettetése lesz a 2011 óta hatalmon lévő jobbközép Mariano Rajoy kormányának. Az ibériai országban továbbra is roppant magas az állástalanok száma, és az esetleges katalóniai függetlenségi népszavazás is borzolja a kedélyeket. Ha továbbra is kedvező gazdasági adatok érkeznek, akkor egyelőre úgy tűnik, a kormányzó Néppárt képes lesz a voksolás megnyerésére, mivel jelenleg 31,4 százalékon áll, míg a balközép szocialisták 28,2 százalékon.
Lengyelországban a 2007 őszén hatalomra került Donald Tusk pártja egyre nagyobb gondban van, több korrupciós ügy is napirendre került, és a gazdaság sem teljesít olyan jól, mint a korábbi években. Bár sokan elégedetlenek a jobbközép kabinettel, a lengyel szavazók nem a baloldali erők felé mozdultak, hanem inkább a radikálisabb erőket kedvelik. A májusi voksoláson a kormánnyal való elégedetlenség minden bizonnyal az EU-szkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) eredményét fogja javítani.
Összességében a legnépesebb tagállamok közül Németországban, Olaszországban és Spanyolországban várható a kormánypártok győzelme, míg Nagy-Britanniában, Franciaországban és Lengyelországban az ellenzéki erők, valamint az EU-szkeptikus pártok sikere várható. Természetesen még a kampány előtt állunk, így e tendenciák alapvetően változhatnak meg a következő hónapokban. Az európai uniós intézményekkel elégedetlen erők áttörésének a legnagyobb esélye Franciaországban és Nagy-Britanniában van.
