Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe.
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. (MTI)
„Meg kellene határozni, hogy mit nevezhetünk pékségnek – például azt, ahol helyben készítik a termékeket, nem pedig odaszállítják – és hogy pontosan miből kell készíteni a kenyeret. Ha ezt a jogalkotó megtenné, egy éven belül Magyarországon csinálnák a világ legjobb kenyerét” – hangsúlyozta.
József szerint napjainkban sok vállalkozó elköveti azt a hibát, hogy nem jobb termékeket, hanem nagyobbakat, olcsóbbakat akar létrehozni, olyanokat, amelyeket még senki sem ismer. „Nem hiszem, hogy a piacnak igénye van annyiféle termékre, amennyi most van. Egyszerűen meg kellene érteni, hogy nem pénzért kell dolgozni, hanem örömből és szeretetből, mert a kenyérnek lelke van.”
Éppen ezért Vajda József augusztus 20-án, Szent István király és az új kenyér napján rendezi meg Budapesten a Kenyérlelke elnevezésű versenyt, ahol igen neves szakemberekből álló zsűri fogja elbírálni a kézműves termékeket.
„Az esemény célja, hogy összehozza azokat az embereket, akik szeretik, tisztelik a kenyeret, hogy megpróbáljunk közösen alkotni valamit, és hogy gyarapítsuk tudásunkat, új tapasztalatokat szerezzünk. Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy ne a versengés kerüljön középpontba” – emelte ki, hozzátéve: a pékség kategórián kívül az otthon sütők számára is létrehoztak egy csoportot, hiszen szívesen látják azokat az embereket, akik otthon is csodálatos kenyeret tudnak készíteni.
