Kifejtette: az uniós intézmények gyakorlatilag folyamatos válságban vannak, amióta létrejöttek, mert az integráció halad, és az intézményeknek át kell alakulniuk, sosem felelhetnek meg teljesen az adott integrációs szintnek. Egy tanulási folyamatról van szó, az intézményeknek tudniuk kell válaszolni az aktuális kihívásokra – mutatott rá.
Meszerics Tamás (LMP), a zöld frakció képviselőjének meglátása szerint az EU félrekezeli a válságot, körülbelül három év kellett, mire rájött, hogy nem elég, amit tesz, nem volt átgondolt tervezés, nagy léptékű vízió. Az EU a hatékonyságot tartja szem előtt, hogy miben lehetnek hatékonyak együtt a tagállamok, csakhogy az embereket az igazságosság jobban érdekli, és nem biztos, hogy ami hatékony, az igazságos is – magyarázta. Megjegyezte: a válságok előnye, hogy bebizonyítják, mi az, amit a tagállamok egyedül biztosan nem tudnak megoldani, ilyen például az Európát körülvevő biztonságpolitikai válságok kezelése.
Niedermüller Péter (DK), az S&D-frakció tagja elmondta: az látszik, hogy az embereket nem érdekli, mi történik az unióval, nem nagyon mennek el az EP-választásokra sem, és úgy tűnik, mintha az EU sok problémát képtelen lenne megoldani.
Sok olyan szociálpolitikai terület van, amelytől az EU távol tartja magát, pedig ezek az embereket jobban érdeklik – vélekedett. Hozzáfűzte: az EU nem fordít elég figyelmet a társadalom perifériáján élők ügyére, pedig a munkanélküliség, a szegénység a szélsőségek megerősödéséhez vezethet.
