Rotschildné csak futár volt, mások mozgatták a szálakat

Pénz- és valutasíber-társaságot lepleztek le; kijelölték az üzleteket, ahol például nagyképernyős tévét lehet vásárolni.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

Újabb letartóztatások a leleplezett nemzetközi valutasíber-társaság bűnügyében

Október első napjaiban – mint a Magyar Nemzet annak idején jelentette – a valutarendőrség nagyszabású nemzetközi pénz- és valutasíber-társaságot leplezett le. A határon ugyanis feltartóztattak egy autót, amelyet John Freemann vezetett és amelynek utasa Rotschild Pálné volt. Az autóban több mint 100 000 pengő értékű idegen valutát és ékszert találtak, melyet ki akartak síbolni az országból. Freemannt és Rotschildnét letartóztatták.  A detektívek dr. Tóth Sándor felügyelő vezetésével tovább nyomoztak az ügyben és letartóztatták Szécsi Géza tőzsdeügynököt, feleségét, valamint Kuncz Richárd tisztviselőt is. Időközben történt, hogy a Markó utcai fogházban letartóztatásban lévő John Freemann 23 éves amerikai állampolgár, aki hosszú idő óta súlyos cukorbajban szenvedett, hirtelen meghalt.

A valutaügyészség megállapította, hogy az amerikai fiatalember és Rotschild Pálné csupán futárszolgálatot teljesítettek és nemzetközi valutasíber-társaság megbízásából. A további nyomozás során ismét több egyént előállítottak a valutaügyészség Szent István körúti helyiségébe, ahol a kihallgatások napokon keresztül folytak. A kihallgatások eredményéről Kotsíz alelnök pénteken tett jelentést Baróthy Pál főügyésznek, aki most az alábbi hivatalos nyilatkozatot adta ki:

– A budapesti királyi ügyészség valutaosztálya által a Rotschild Pálné és társai elleni ügyben továbbfolytatott nyomozás eredményéhez képest a királyi ügyészség a mai napon előzetes letartóztatásba helyezte Krausz Emil budapesti születésű, 51 éves, Múzeum körút 29. szám alatt lakó terményügynököt. aki több esetben körülbelül 80-100 000 pengőért svájci frankkifizetéseket vásárolt és így magyar pengőt külföldre (Zürichbe) kiajánlott. Krausz felfolyamodást jelentett be az ügyészség határozata ellen. A nyomozás folyamatban van.

Pénteken ezzel a valutasíbolási üggyel kapcsoltban detektívek mentek ki a városba és több helyen házkutatást tartottak, üzleti könyveket, levelezéseket foglaltak le, majd három embert állítottak elő az ügyészségre, akik ellen az a gyanú, hogy ők is átadtak összegeket Rotschildnénak a kicsempészésre.

A három gyanúsított – akik közül az egyik egy előkelő vállalat tulajdonosa – jelenleg a valutaügyészség őrizetében van, ahol folyik a kihallgatásuk. Előreláthatólag szombaton döntenek további sorsuk felől.

A valutarendőrség ezzel egyidejűleg még egy csempésztársaságot leplezett le, amelynek tagja nagyértékű ékszereket, főleg briliánst akartak kicsempészni az országból. Ennek a társaságnak tagjai is a valutarendőrség őrizetében vannak, ahol most állítják össze bűnlajstromukat.

(1938. október 22., 10. oldal)

Bővül a választék a kereskedelemben

Sajtótájékoztató a fővárosi tanács kereskedelempolitikájáról

A fővárosi kereskedelem helyzetéről tartott sajtótájé­koztatót csütörtökön Csikesz Józsefné, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. Részletesen fog­lalkozott kereskedelempoliti­kai kérdésekkel, majd beszá­molt az üzlethálózat fejleszté­séről, amit nemcsak a főváros lakosságának megnövekedett igénye, de az idegenforgalom is szükségessé tesz.

A differenciált áruellátás érvényesítése érdekében a vál­lalatok bevonásával felmérték az elegendő mennyiségben nem biztosítható iparcikkek körét, és ezek forgalomba ho­zatalát értékesítő boltok kijelölésével szabályozták. A fel­mérés alapján 32 ruházati és 21 vegyesiparcikk értékesíté­sét centralizálták ez év második felében.

A differenciált áruterítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 450 forint feletti import­kötöttárut 21, férfi nylon in­get 43, férfi orkán kabátot 25, harisnyanadrágot 88, Delta nagyképernyős televíziót 4, autószifonkészüléket 50, hőpa­lackot és betétet 46 üzlet, im­port kozmetikai cikkeket 25 illatszerbolt, import szinteti­kus mosószereket 26 háztar­tási bőit hozhat csak forga­lomba.

Érvényesítik a differenciált áruellátást az élelmiszer-kereskedelemben és a vendég­látóiparban is. A rendszeres ellátás mellett 176 boltot je­löltek ki például kiemelt hen­tesáru ellátására.

Növelik az önkiszolgáló bol­tokat. Az első fél évben 161-félc élelmiszer, 21 iparcikk és egy vendéglátó-ipari egységet szerveztek önkiszolgálóvá. Ez­zel az összes önkiszolgáló bol­tok száma az élelmiszer-keres­kedelemben 684-re, az ipar­cikk-kereskedelemben 154-re, a vendéglátóiparban 17-re emelkedett.

Az utóbbi időben, miként ezt a vásárlók is tapasztalhat­ták, több iparcikk választéka bővült. Korszerűbb bútorokat árusítanak, ízlésesebb kárpito­zással. Míg 1962-ben az el­adásra kerülő bútoroknak csak 16, addig az idén már 70 szá­zaléka modern. Jelenleg 36-féle bútor között válogathatnak az érdeklődők. A negyedik ne­gyedévben 180 millió forint ér­tékű, zömében modern bútor kerül forgalomba. Csak a konyhabútorok választéka szű­kül.

Bővül a választék a televí­zió készülékeknél. Csak az Orion 11-féle készüléket gyárt és Székesfehérvárott is több új típust készítenek, de a ke­resett Star készülékből egy­előre még nem gyártanak ele­get.

Magnetofonból rövidesen 2-3-féle típust hoznak forga­lomba. Bővül a választék ru­házati termékekben is. Meg­jelent a habszivacs kabát és a műszálas ruha. A negyedik negyedévben 40 százalékkal több finomkonfekciós női ka­bátot hoznak forgalomba.

Csökkent a külső és belső területek üzleteinek színvona­lában mutatkozó különbség. Sok új üzletet újítottak fel. A tervek szerint a jövőben a külső kerületek központjában fejlesztik a kereskedelmi há­lózatot, a lakótelepeken vi­szont a napi élelmiszerszük­séglet és az apró iparcikkek beszerzésére létesítenek kisáruházakat. A vendéglátóipar fejlesztésénél elsősorban a tö­megétkeztetés szélesítésére tö­rekszenek és a jövőben már nem szándékozzák csökkente­ni az italboltok számát.

Az italboltok megszüntetése ugyanis nem célravezető mód­szere az alkoholizmus elleni harcnak. Ezt igazolják az aláb­bi adatok is: 1942-ben 4739 volt az összes vendéglátói-pari üzlet. Ebből italbolt 3054. Ta­valy 1514 vendéglátói-pari üz­letből már csak 350 volt az italbolt. Ennek ellenére az italfogyasztás nem csökkent, sőt, emelkedett. 1954-ben 232 000 hektoliter bort értéke­sítettek, tavaly már 267 000 hl-re emelkedett az eladott mennyiség. Sörből 165 000 hek­toliter fogyott 1954-ben, a ta­valyi fogyasztás pedig 615 000 hektoliter volt. A szesz- és likőrfogyasztás is több mint 10 000 hektoliterrel növekedett tíz év alatt.

A hiánycikkek számának csökkentésére a tanácsi ipar is nagyobb számban gyárt köz­szükségleti cikkeket. Az el­gondolások szerint a jövőben csak kisebb áruházakat építe­nek, elsősorban a külső kerü­letekben. A harmadik ötéves tervben megkezdik a Corvin Áruház rekonstrukcióját.

(1965. október 22., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!