Rotschildné csak futár volt, mások mozgatták a szálakat

Pénz- és valutasíber-társaságot lepleztek le; kijelölték az üzleteket, ahol például nagyképernyős tévét lehet vásárolni.

Pénteken ezzel a valutasíbolási üggyel kapcsoltban detektívek mentek ki a városba és több helyen házkutatást tartottak, üzleti könyveket, levelezéseket foglaltak le, majd három embert állítottak elő az ügyészségre, akik ellen az a gyanú, hogy ők is átadtak összegeket Rotschildnénak a kicsempészésre.

A három gyanúsított – akik közül az egyik egy előkelő vállalat tulajdonosa – jelenleg a valutaügyészség őrizetében van, ahol folyik a kihallgatásuk. Előreláthatólag szombaton döntenek további sorsuk felől.

A valutarendőrség ezzel egyidejűleg még egy csempésztársaságot leplezett le, amelynek tagja nagyértékű ékszereket, főleg briliánst akartak kicsempészni az országból. Ennek a társaságnak tagjai is a valutarendőrség őrizetében vannak, ahol most állítják össze bűnlajstromukat.

(1938. október 22., 10. oldal)

Bővül a választék a kereskedelemben

Sajtótájékoztató a fővárosi tanács kereskedelempolitikájáról

A fővárosi kereskedelem helyzetéről tartott sajtótájé­koztatót csütörtökön Csikesz Józsefné, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese. Részletesen fog­lalkozott kereskedelempoliti­kai kérdésekkel, majd beszá­molt az üzlethálózat fejleszté­séről, amit nemcsak a főváros lakosságának megnövekedett igénye, de az idegenforgalom is szükségessé tesz.

A differenciált áruellátás érvényesítése érdekében a vál­lalatok bevonásával felmérték az elegendő mennyiségben nem biztosítható iparcikkek körét, és ezek forgalomba ho­zatalát értékesítő boltok kijelölésével szabályozták. A fel­mérés alapján 32 ruházati és 21 vegyesiparcikk értékesíté­sét centralizálták ez év második felében.

A differenciált áruterítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 450 forint feletti import­kötöttárut 21, férfi nylon in­get 43, férfi orkán kabátot 25, harisnyanadrágot 88, Delta nagyképernyős televíziót 4, autószifonkészüléket 50, hőpa­lackot és betétet 46 üzlet, im­port kozmetikai cikkeket 25 illatszerbolt, import szinteti­kus mosószereket 26 háztar­tási bőit hozhat csak forga­lomba.

Érvényesítik a differenciált áruellátást az élelmiszer-kereskedelemben és a vendég­látóiparban is. A rendszeres ellátás mellett 176 boltot je­löltek ki például kiemelt hen­tesáru ellátására.

Növelik az önkiszolgáló bol­tokat. Az első fél évben 161-félc élelmiszer, 21 iparcikk és egy vendéglátó-ipari egységet szerveztek önkiszolgálóvá. Ez­zel az összes önkiszolgáló bol­tok száma az élelmiszer-keres­kedelemben 684-re, az ipar­cikk-kereskedelemben 154-re, a vendéglátóiparban 17-re emelkedett.

Az utóbbi időben, miként ezt a vásárlók is tapasztalhat­ták, több iparcikk választéka bővült. Korszerűbb bútorokat árusítanak, ízlésesebb kárpito­zással. Míg 1962-ben az el­adásra kerülő bútoroknak csak 16, addig az idén már 70 szá­zaléka modern. Jelenleg 36-féle bútor között válogathatnak az érdeklődők. A negyedik ne­gyedévben 180 millió forint ér­tékű, zömében modern bútor kerül forgalomba. Csak a konyhabútorok választéka szű­kül.

Bővül a választék a televí­zió készülékeknél. Csak az Orion 11-féle készüléket gyárt és Székesfehérvárott is több új típust készítenek, de a ke­resett Star készülékből egy­előre még nem gyártanak ele­get.

Magnetofonból rövidesen 2-3-féle típust hoznak forga­lomba. Bővül a választék ru­házati termékekben is. Meg­jelent a habszivacs kabát és a műszálas ruha. A negyedik negyedévben 40 százalékkal több finomkonfekciós női ka­bátot hoznak forgalomba.

Csökkent a külső és belső területek üzleteinek színvona­lában mutatkozó különbség. Sok új üzletet újítottak fel. A tervek szerint a jövőben a külső kerületek központjában fejlesztik a kereskedelmi há­lózatot, a lakótelepeken vi­szont a napi élelmiszerszük­séglet és az apró iparcikkek beszerzésére létesítenek kisáruházakat. A vendéglátóipar fejlesztésénél elsősorban a tö­megétkeztetés szélesítésére tö­rekszenek és a jövőben már nem szándékozzák csökkente­ni az italboltok számát.

Az italboltok megszüntetése ugyanis nem célravezető mód­szere az alkoholizmus elleni harcnak. Ezt igazolják az aláb­bi adatok is: 1942-ben 4739 volt az összes vendéglátói-pari üzlet. Ebből italbolt 3054. Ta­valy 1514 vendéglátói-pari üz­letből már csak 350 volt az italbolt. Ennek ellenére az italfogyasztás nem csökkent, sőt, emelkedett. 1954-ben 232 000 hektoliter bort értéke­sítettek, tavaly már 267 000 hl-re emelkedett az eladott mennyiség. Sörből 165 000 hek­toliter fogyott 1954-ben, a ta­valyi fogyasztás pedig 615 000 hektoliter volt. A szesz- és likőrfogyasztás is több mint 10 000 hektoliterrel növekedett tíz év alatt.

A hiánycikkek számának csökkentésére a tanácsi ipar is nagyobb számban gyárt köz­szükségleti cikkeket. Az el­gondolások szerint a jövőben csak kisebb áruházakat építe­nek, elsősorban a külső kerü­letekben. A harmadik ötéves tervben megkezdik a Corvin Áruház rekonstrukcióját.

(1965. október 22., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!