A silány minőségű pálinkát is méregdrágán árulták

A Magyar Nemzet 1938. és 1965. november 10-én megjelent számaiból válogattunk.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

A nagy kereslet nyomán drágul a bor és a pálinka az Alföldön

(Ceglédről jelenti a Magyar Nemzet tudósítója.) A szüretelést az Alföldön már mindenütt befejezték. Sőt, sok gazda már túl is adott termésén. Érdekes, hogy mostanában a vendéglők forgalma igen élénk. A legtöbb vendéglős így értékesítette készletét, most pedig igyekszik fedezni szükségletét.

A vendéglősök kizárólag csak az óbort vásárolják. De a fővárosi kereskedők részéről is nagy érdeklődés mutatkozik az óbor iránt. Jelentős készletek az óborból már nem igen vannak. Még a tőkeerős termelők, akik jobb árra spekulálnak, azok sem igen dicsekedhetnek nagyon már az óborral. Egy-kettőnek ugyan van nagy készlete, de gyenge minőségű. Természetesen nagy kereslet az egész vonalon áremelkedéssel járt.

Hasonló a helyzet a pálinkapiacon is, ahol az egyre csökkenő készletek ideges hangulatot teremtettek. A silány pálinka ára is olyan magasra ugrott, amire még példa nemigen akadt. A pálinkafőzők ugyan pár nap óta üzemben vannak, de a cefrekészlet mindenhol csekély. A jelek szerint újig nemigen lehet javulásra számítani, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a borpárlat is keresett. Pálinka pótlására vásárolják.

(1938. november 10., 8. oldal)

Hatvanezer külföldön élő magyar járt itthon az idén

A Magyarok Világszövetsége főtitkárának nyilatkozata

– Az idén eddig mintegy 60 000 külföldön élő honfitár­sunk járt itthon látogatóba – ­mondotta Beöthy Ottó, a Ma­gyarok Világszövetségének fő­titkára az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában. En­nek megfelelően nőtt a forga­lom a Magyarok Világszövet­ségének. Székházéban is. Az idén sokkal többen kerestek fel bennünket, mint az elmúlt esztendőkben. Ügy érezzük; hogy sokéves tevékenységünk meghozta gyümölcsét: valóban az összekötő kapocs szerepét töltjük be az idegenben élő magyarok és a szülőföld kö­zött.

A magyar idegenforga­lom új vonása volt ebben az évben, hogy több országból, világrészről jöttek haza láto­gatóba, mint korábban. Míg az elmúlt években a látogatók túlnyomó többsége az Egye­sült Államokból érkezett, ad­dig 1965-ben sokan jártak itt­hon Kanadából, Ausztráliából, Dél-Amerikából és más távoli országokból. A tapasztalatok szerint meg is fiatalodtak a hazalátogató csoportok. Ko­rábban zömmel a 30-40 év­vel ezelőtt kivándoroltak jöt­tek haza, most viszont sokan magukkal hozták a gyerme­keiket, sőt az unokákat is. További jellemzője volt az idei forgalomnak, hogy honfitár­saink zömmel nem egyéni tu­ristáként, hanem csoportosan rándultak haza.

A Magyarok Világszövetsé­gének főtitkára a továbbiak­ban elmondotta:

– A hazalátogatók tájékozottak, általában jól ismerik gondjainkat és örömeinket, eredményeinket és nehézsé­geinket. Rendszeres olvasói a külföldre jutó magyar lapok­nak, hallgatják a hazai rádió­adásokat. Itthon is nagy ér­deklődéssel járják az orszá­got: gyűjtik a tapasztalatokat. A Magyarok Világszövetsége igyekezett az érdeklődést ki­elégíteni. Országjáró túrákat szerveztünk a hazalátogatók­nak, megismertettük velük ha­zánk megváltozott gazdasági körülményeit, az építésben él­ért eredményeinket. Elkalau­zoltuk őket üzemekbe, terme­lőszövetkezetekbe, gyermekin­tézményekbe és más szociális jellegű létesítményekbe, hogy saját szemükkel győződhesse­nek meg, milyen az élet az óhazában.

– A Magyarok Világszövet­sége már készíti jövő évi tervét, hogy hazalátogató honfitársainknak a jövő évben az eddigieknél is nagyobb lehe­tőséget gyújtson a mai Magyarország megismerésére.

(1965. november 10., 3. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!