Mindenki elismerte, a magyarok voltak a legjobbak

Világbajnok lett női kézilabda-válogatottunk; rengeteg munkára nyílt alkalom a Felvidék visszatérésével.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

Rengeteg munkaalkalom nyílik a felszabadult Felvidéken

A felszabadult Felvidéken, amint az előre látható volt, rengeteg munkára nyílik alkalom. Főként a MÁV, a posta, a hajózás, a közúti közlekedés átszervezése ad igen sok munkát vállalkozásnak és iparnak egyaránt.

Már egymagában az a tény, hogy huszonnégy új határállomást kell teljesen felépíteni és berendezni, a különböző munkaalkalmak egész sorát jelenti. Hiszen az új határállomásokon új állomásépületeket, vámhivatalokat, közrendészeti épületeket kell emelni, tisztviselői és személyzeti lakásokat, sőt még fogdákat is kell emelni. Mindezeket az épületeket korszerűen kell berendezni távíróval, távbeszélővel, sőt rádiókkal is felszerelni.

A felszabadult területen 1150 kilométer vasúti vonal van és ezeken jórészt új vasúti kocsik és új mozdonyok is fognak futni, hiszen tudvalevő, hogy a csehek a mozdonyokat és a vasúti kocsikat nagyrészben elvitték, és ezek pótlására a magyar gép- és vagoniparnak újakat kell majd építeni, illetve gyártani. Rengeteg munkaalkalom nyílik a vágányok bővítésével, fűtőházak, raktárak, rakodók építésével, de még a felszabadult területen levő helyiérdekű vasutak megfelelő átalakításával is.

Személy- és teherautókra, illetve autóbuszokra is szükség lesz a felszabadult területeken, mert ere a célra a csonkaország kocsiparkjából nem telik. Természetesen újakat kell majd, még pedig a lehető legsürgősebben építeni. Munkaalkalmat teremtett a csehek vandalizmusa azzal is, hogy kifűrészelték a távíró- és távbeszélő póznákat, elvitték a huzalokat, ellopták a távíró- és távbeszélő berendezéseket, amelyeket mind pótolni kell és természetesen mind csupa újakkal kell pótolni.

Beruházásokra és építkezésekre kényszerül a honvédelem és rengeteg közhivatal is, hiszen a csehek, ahol csak lehetett, leszereltek mindent és amint ismeretes, elvitték még a kórházak berendezéseit is. Munka, munka, munka kínálkozik az egész vonalon. Még a hajózás is új építkezésekre van utalva a Duna mentén és nagyon sok új utat is kell építenünk, mert csaknem mindenütt hiányzanak az anyaországhoz vezető megfelelő utak.

Hol és mennyi a munkaalkalom, természetesen még nem lehet pontosan megállapítani, de már mindenütt folyik az a munka, amelynek célja a szükségletek pontos megállapítása.

(1938. november 16., 8. oldal)

A vb kiemelkedően legjobb csapata

A legnagyobb ellenfelek legyőzésével lettek elsők női kézilabdázóink

Amikor a női kézilabda-vi­lágbajnokság selejtezőjén az NDK behozta a magyar válo­gatott előnyét és sorsolásra került sor, a magyar játéko­sok közül bizonyára senki nem gondolt arra, hogy hama­rosan világbajnokként ünnep­lik őket. Mindegyikük csak azért izgult, hogy szerencsé­jük legyen a sorsolásnál és bekerüljön a csapat a nyugat-németországi nyolcas döntőbe. Azóta kiderült, hogy a világbajnokság sorsa tulajdonkép­pen akkor dőlt el, amikor Guricsné Pásztor Erzsébet elta­lálta, melyik felére esik a fel­dobott pénzdarab. Ez a sze­rencsés sorsolás indította el a magyar válogatottat egy olyan sikeres mérkőzéssorozaton. amilyen eddig még nem volt a magyar női kézilabdázás történetében.

Csapatunk, amely már a selejtezőben a lehető legnehe­zebb ellenfeleket kapta – az erősebb csoportba került a nyolcas döntőben. Mérkőznie kellett a világbajnoki cím védőjével, Romániával, a leg­utóbbi VB bronzérmesével, Csehszlovákiával és Lengyel­országgal, amely szintén a vi­lág élvonalához tartozik. A magyar együttes azonban fö­lényesen nyert valamennyi el­lenfelével szemben és végül a döntőben kétgólos győzelmet aratott Jugoszlávia ellen is. A világbajnokságon részt vett szakemberek, a nemzetközi szövetség vezetői egyaránt úgy nyilatkoztak a torna után, hogy a mezőny kiemelkedően legjobb együttese volt a ma­gyar válogatott, a világ leg­erősebb csapata nyerte el az aranyérmet. Jellemző, hogy a nem hivatalos „világváloga­tottba” – amelyet a VB-n részt vett szakemberek és új­ságírók állítottak össze – há­rom magyar került a legjobb hét közé: Rothermel, Schmittné és Romhányiné.

A nagyszerűen szerepelt ma­gyar csapat ma este 8 órakor érkezik még a Keleti pálya­udvarra.

(1965. november 16., 6. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!