Így iskolázták le Alberték Brazíliát

Farkas szenzációs kapásgólja, Albert világklasszis játéka, Mészöly önfeláldozása a Magyar Nemzet korabeli tudósításában.

A taktikai megbeszélés köz­ben a manchesteri sajtóiroda vezetője érdeklődött Barótinál az összeállításról. Egyút­tal közölte a szövetségi kapi­tánnyal, hogy Vicente Feola péntek déli nyilatkozata sze­rint a brazilok a bolgárok el­len győztes csapatukkal lép­nek pályára. Délután kiderült, hogy ez a nyilatkozat nem fe­lel meg a valóságnak. Sikerült érintkezésbe lépni a brazilok orvosával, dr. GoslinggaI, aki a következőket mondta:

– Pelé kimarad. Játékosunk a bolgárok elleni mérkőzésen a térdére kapott rúgást. Ha most kerülne sor a világbajnoki döntőre, akkor Pelé mindenképpen játszana, de mivel még több nagy mérkőzés vár ránk, célszerűbbnek tartjuk, ha legjobb csatárunk ezúttal pihen, s így a következő összecsapáson egészségesen ve­het részt.

Pelé helyett a 19 esztendős Eduardo Goncalves Tostao ke­rült a csatársorba, aki eddig még nem szerepelt világbaj­noki mérkőzésen. Újra elfog­lalta helyét a csapatban Gerson, aki a bolgárok ellen sé­rülése miatt nem szerepelhe­tett. Pelé után őt tartják je­lenleg a legnagyobb brazil futballistának.

Péntek este tehát az angol Dagnall sípjelére így állt fel a két csapat:

Brazília: Gilmar – D. San­tos, Bellini, Altair, P. Henrique – Lima, Gerson – Tostao, Garrincha, Alcindo, Jairzinho.

Magyarország: Gelei – Ká­poszta, Mátrai, Sípos, Szepesi – Mészöly, Rákosi – Bene, Mathesz, Albert, Farkas.

Nagyon magabiztosan, a vi­lágbajnoki cím védőjéhez méltón kezdték a játékot a brazi­lok. Az újonc Tostao indította el a labdát, aztán egy ideig a magyarok nem tudtak bele­avatkozni a támadásépítésbe. Az első akció Lima óriási, 40 méterről küldött bombájával és Gelei látványos védésével ért véget. Újabb brazil roham következett, de védőink sze­reltek és jött az az esemény, amelyre nem nagyon számí­tott a közönség.

A 3. percben a brazilok tér­felének közepéről Sipos lapo­san, meredeken szöktette Benét. A csatár egy csellel becsapta Paulo Henriquet, kapu­ra tört, kicselezte a keresztező Altairt és az ötösről elegánsan a bal alsó sarokba helyezte a labdát. 1:0 Magyarország ja­vára! A közönség hatalmas tapssal fogadta a gólt, majd sokáig zengett a Hungary, Hungary biztatás.

Válogatottunk támadásban is maradt és néhány percig a bra­zilok teljesen megzavarodva játszottak. Rosszul pattant tő­lük a labda, a magyar labda­rúgókhoz passzoltak, de saj­nos, ezeket a perceket válogatottunk nem tudta kihasznál­ni. Pedig fölényben volt a csa­pat. Rákosi elől D. Santos szögletre mentett, aztán Far­kas nagy lövését tornászta ki a bal sarokból Gilmar.

A 15. percben váratlanul egyenlítettek a brazilok. Ráko­si kézzel ütött el egy labdát. Garrincha mintegy 30 méter­ről lőtte a szabadrúgást. A labda a sorfalról az időközben a magyar védők mögé került Tostaóhoz pattant és a csatár 14 méterről óriási erővel a bal felső sarokba vágta. 1:1.

A 22. percben a világbaj­nokságnak talán az eddigi leg­szebb támadását vezette csa­patunk. Lábról lábra vándorolt a labda, azután két egy­ből átadás következett, Albert visszafejelte a labdát Benének, aki az ötösről kapura fejelt, Gilmar azonban reflex­szel szögletre ütötte a labdát. Az újabb magyar roham vé­gén Mathesz lövését Bellini a gólvonalról vágta ki.

Óriási iramban folyt tovább a színvonalas, izgalmas játék. A 30. percben Albert–Bene támadás után Bene röviden tette vissza Albert elé a lab­dát, és Bellini szögletre hárított. A 32. percben Farkas tört előre. Gilmar ezúttal is szög­letre védett. A 35. percben Li­mát figyelmeztette a bíró, mert durván felvágta Alber­tet. A 38. percben csak szerencse mentette meg a ma­gyar kaput a góltól. Tostao beadását Gelei elvétette, már-már bepattant a labda a ka­puba, amikor Sipos centiméte­rekkel a gólvonal előtt elérte és kivágta. A választámadás végén Farkas előtt szabad volt az út, de a 16-oson belül lövés helyett középre adott s labdá­ja a védőkbe akadt. Egy perc múlva ismét Farkasnak nyílt lehetősége, ezúttal azonban kivárt, s a védők felzárkóztak. Tostao indult el a jobb olda­lon, amikor a játékvezető a félidő végét jelezte. A nagyszerű 45 perc végén a csa­patok a közönség tapsvihara közepette vonultak le a pályá­ról.

– Csak ezt a brazil nyo­mást bírjuk ki – gondolták és mondták sokan idehaza a televíziókészülékek mellett, ami­kor a második félidő kezdetén hatalmas lendülettel támadtak a brazilok. A magyar csapat azonban nem engedte, hogy sokáig tartson ez a nagy nyo­más. Az 5. percben már Ká­poszta hatalmas lövése zúgott el a bal felső sarok mellett, aztán az óriási formában ját­szó Albertet megint csak sza­bálytalanság árán tudták feltartani. Két látványos magyar akció érdemelt tapsot ezekben a percekben. Először Albert aztán Farkas futtában küldött kapáslövése süvített el a kapu mellett. Bene jobb oldalról élesen lőtt keresztbe és a lab­da centiméterekkel ment el a túlsó kapufa mellett.

Mintha csak a magyarok let­tek volna a pályán. Ilyen hallatlan iramban, ilyen akarás­sal, ilyen jól talán még nem játszott ez a magyar váloga­tott! Érett a magyar gól. És a 15. percben ki is harcolta a vezetést válogatottunk, még­pedig olyan akcióval, amilyent tanítani lehet a futballköny­vekben. Albert mértani pontossággal szöktette Benét, a szélső elfutott, aztán félmagasan beadott és a nagy iram­ban érkező Farkas kapásból vágta a sarokba a labdát. 2:1-re vezetünk!

Óriási taps fogadta a ritkán látható gyönyörű gólt. Zúgott a közönség biztatása, újabb és újabb veszélyes helyzet adódott a dél-amerikaiak kapuja előtt. Albert mintha szárnya­kat kapott volna, a két 16-os között óriási területen ját­szott, nem lehetett tőle elven­ni a labdát, megmozdulásait a közönség zúgó tapsa kísérte.

A 28. percben megpecsételő­dött a kétszeres világbajnok csapat sorsa. Újra csak Albert indított támadást, Benét hozta helyzetbe, s a jobbszélsőt Al­tair a 16-oson belül felvágta.11-es. Halálos csendben futott neki Mészöly a büntetőnek, s amikor a labda a jobb alsó sa­rokba vágódott, újra felzúgott a tapsvihar. Magyarország már kétgólos előnyt szerzett.

A 32. percben tovább nőhe­tett volna az előny: Bene négy lépésről fölé fejelte a labdát, majd a 34. percben a félpályá­ról indult Albert leadását Far­kas 10 méterről a léc alá vág­ta. Meglepetésre a bíró les miatt nem adta meg a gólt. A 36. percben Mészöly a levegő­ben úszva fejelte el Tostao elől a labdát, s a földön ma­radt. A befutó vezetők szomo­rú arccal állapították meg, hogy súlyos a sérülés, Mé­szölyt le kellett kísérni a pá­lyáról. Két perc múlva ugyan felkötött karral visszajött, de nem lehetett teljes értékű har­cos.

Továbbra is a magyar vá­logatott játszott jobban, még Szepesi is próbálkozott kapura lövéssel. A braziloknak egyetlen alkalmuk volt a szé­pítésre, D. Santos szabadrú­gását Jairzinho 7-8 méterről kapásból vágta kapura, de Gelei pompás reflexszel szögletre mentett. Az ellentámadás majdnem újabb ma­gyar gólt hozott, de a kirob­banó Albert az alapvonaltól már nem tudta a gólra éhes Farkas elé perdíteni a labdát.

Amikor Dagnal játékvezető a mérkőzés végét jelezte, a közönség óriási tapsviharral köszöntötte a szenzációs győ­zelmet aratott magyar válogatottat.

Csapatunk a világbajnokság eddigi legnagyobb meglepeté­sét szerezte. Igazolták játé­kosaink, hogy Portugália el­len valóban csak a balszeren­cse okozta a vereséget. Meg­érdemelten nyertek a kétsze­res világbajnok ellen, a já­tékosok egymást múlták fe­lül. Ezért a mérkőzésért mind a tizenegy labdarúgót a legnagyobb elismerés illeti. Ne­héz bárkit kiemelni ebből az együttesből, de Albert máso­dik félidei teljesítménye mel­lett nem lehet szó nélkül el­menni. Ha ez a csatár mindig így játszana, a világ legjobb­jai között lenne. Szepesi, Mát­rai. Rákosi és a többiek is mindent megtettek ezért a si­kerért.

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!