69 fokos víz tört fel Zuglóban

77 éves a Magyar Nemzet – új rovatunkban legendás idők lapszámaiból idézünk.

A Windsor kaffébár bérlője Walachman József, a felsőmargitszigeti nagyétterem egykori főpincére volt. Kávéházát tavaly nyitotta meg, miután előbb hónapokig kellett várnia az engedély megadására. Tulajdonképpen mulatóengedélyt kért és csak kávéházra és bárra kapta meg a licenciát és ez is okozta a vesztét. A kaffébárt éjjel egy órakor be kell csukni, természetes, hogy a táncolók, akik éjjel egykor nem szívesen hagyják abba a táncot, más helyiségekbe jártak, a Windsort elkerülték. Végül is fel kellett adnia Walachmannak a küzdelmet, becsukta üzletét és várta, hogy az árveréssel beteljesedjék rosszul végződött vállalkozásán a végzet. A bíróság a hitelezők kérésére a kielégítési végrehajtások során 5000 pengőre értékelt kávéházberendezési tárgyakra el is rendelte az árverést és annak foganatosítására Szászy Kovács Ernő járásbírósági végrehajtót küldte ki. A háztulajdonos 3500 pengő házbérelsőbbséget jelentett be a péntek reggel megtartott árverésen. A végrehajtónak azonban csak összesen két tárgyat sikerült elárvereznie, a nagy fűtőkazánt és a forgatható fogaskészletet. A többit, a berendezési tárgyakat tulajdonjog szállítással hitelbe szállító cégek kiigényelték, egyes tárgyakra pedig a túl nagy kikiáltási árak miatt nem volt árajánlat. Ezt az árverést a becsérték leszállítása után folytatják majd.

(1938. szeptember 3., 11. oldal)

Új hévízzel gazdagodott a főváros

Sikerrel fejeződött be a zuglói Pascal malom melletti kutatófúrás 1400 méter mélységből percenként 1 köbméter 69 fokos víz tör fel

Szerda délután megkezdték az elvonulást az Országos Mélyfúró Vállalat dolgozói a Rákos-patak és az Egressy út találkozásánál létesített munkahelyről. Leszerelték a fúrótornyot, csütörtökön összecsomagolták a különböző felszereléseket és útnak indították Győrbe, az új munkahelyre. Elvonultak a mélyfúrók, geológusok, de nem „vert” hadseregként, hanem jól végzett munka után, sikeres munka után. Három hónappal ezelőtt, mikor a népligeti, egyelőre eredménytelenül végződött mélyfúrás után ide költöztek, sokan azt jósolták, hogy a Pascal malom mellett létesített munkahelyen sem sok siker kíséri majd munkájukat, itt sem tör majd fel hévíz.

Ez a jóslat nem igazolódott, mert augusztus 16-án már eredmény mutatkozott és a feltörő hévíz kárpótlást nyújtott a népligeti sikertelenségért. Csütörtök óta a feltárt hévíz – miután egyelőre nem tudják hasznosítani –, szabadon ömlik a Rákos-patakba.

A Magyar Nemzet munkatársa felkereste dr. Schmidt Eligius Róbert Kossuth-díjas bányamérnök-geológust, a XIV. kerületi népfrontbizottság elnökségének tagját, aki évekkel ezelőtt társadalmi munkában elvállalta, hogy szakvéleményt ad a XIV. kerületben feltárásra kerülő hévizekről és kutatásokról. Schmidt Eligius Róbert professzor véleménye az volt, hogy 1500 méter mélységben remény van 80 fok Celsius hőmérsékletű hévízre. A munkába bekapcsolódott a Magyar Állami Földtani Intézet KISZ szervezete és tevékenyen segítették a kezdeményezést. A zuglói hévíz kutatása bekerült a távlati földtani kutatási tervbe, a kutatást támogatta a Magyar Állami Földtani Intézet, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Földtani Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A Rákos-patak mentén az Egressy út találkozásánál jelölte meg Schmidt Eligius Róbert professzor azt a helyet, ahol a fúrást elkezdték. Három hónappal ezelőtt kezdődött a munka és néhány nappal ezelőtt a fúróberendezés feje, amikor 1400 méter mélységig hatolt le, hirtelen „megszaladt”. Bohn Péter, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa és Schmidt Eligius Róbert professzor részt vett a mélyfúró munkák ellenőrzésében, s amikor tudomást szereztek a fúrófej „megszaladásáról”, az volt a véleményük, hogy a fúrófej nagy üregbe – szaknyelven kavernába – ért. Intézkedést tettek a fúrás csövezésére. Amikor a csövet a fúrónyílásba helyezték, hirtelen magától leszaladt a hasadékba. Később megállapították, hogy 335 métert zuhant lefelé. Schmidt Eligius professzor elmondotta, hogy több évtizedes geológiai munkája során ilyen még nem fordult elő, a cső legfeljebb métereket szaladt lefelé.

Augusztus utolsó heteiben több alkalommal megvizsgálták a mélyből feltörő vizet. Kitűnt; hogy fél méter magasságban percenként egy köbméter hévíz jut felszínre, amelynek hőmérséklete 69 fok. Kompresszorozva ez a mennyiség még nagyobb, mert a vízoszlop magassága eléri a két és fél métert és percenként több mint két köbméter víz tör fel és a hévíz hőmérséklete 71 fok Celsius. A geológusok és az Országos Mélyfúró Vállalat dolgozóinak közös összefogásából tehát nagyon szép eredmény született.

A Pascal malom melletti új hévíz forrás méltóan csatlakozik az idén feltárt forrásokhoz: a szentesihez, a szegedihez, a füzesgyarmatihoz és a komáromihoz. Egyébként az első szegedi, a tápéi olajtermelő kút is ehhez a hévízkutató sikerhez tartozik. Az Országos Mélyfúró Vállalat dolgozói bíznak abban, hogy új munkahelyükön, Győrben, hasonló sikerrel végződik munkájuk.

Két évvel ezelőtt a Genfben tartott UNESCO tanácskozáson nagy sikert aratott dr. Schmidt Eligius Róbert Kossuth-díjas professzor egyedülálló, vaskos térképfüzete. Az UNESCO hívta össze a genfi tanácskozást azzal a céllal, hogy a fejlődésben levő országoknak segítséget nyújtsanak. Az UNESCO ülésen a magyar bizottság akkori vezetője beszámolt a magyar földtani kutatások eredményeiről, dr. Schmidt Eligius Róbert professzor térképfüzetéről, amely Magyarország hidrogeológiai adatait tartalmazta.

A Magyar Nemzet munkatársa megkérte Schmidt Eligius Róbert professzort, mutassa meg nemzetközi sikert aratott térképén az új hőforrás helyét.

– Itt van az új forrás – mutatott a professzor a rózsaszínű mező egyik pontjára. – Északnyugati, délkeleti irányban mély árok húzódik, ez a legkeletibb ismert geológiai árok Budapesten. Ennek a szélére telepítettük a kutató fúrást. Ettől az ároktól nyugatra egy hegy emelkedik ki, magassága elérheti a több száz métert és akkor egy újabb árok következik, erre települt a Széchenyi fürdő két forrása. Ezek vízhozama észrevehetően nem befolyásolja egymást. A Széchenyi fürdői mély ároktól nyugatra több lépcső következik, csak azután a Duna-parti források, köztük a Gellért fürdőé.

– Mi lesz az új forrás sorsa? – tettük fel a kérdést a professzornak.– Az új forrás gazdája s főváros lakossága és gondozója a Fővárosi Fürdőigazgatóság. Már korábban felmerült, hogy a Duna menti gyógyfürdők nem tudják kielégíteni a szükségleteket, ezért újabb strandokat, gyógyfürdőket kell létesíteni. Az új forrással sokat nyert, nemcsak Budapest, a XIV. kerület, hanem a környező, éspedig a XV., XVI., XVII. kerületek lakossága is. Nagy előny származik abból, hogy nem koncentrálódik a lakosság a Duna-parti fürdőkre, hanem a zuglói létesítendő strandot és fürdőt keresi majd fel.

A fúrás sikerének híre nagy örömet váltott ki Zugló hivatalos köreiben és a lakosság széles rétegeiben. Paulov István, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának új elnöke is nagy várakozással tekint a hőforrás feltárásának következményei elé. – Még nem állnak rendelkezésünkre a hivatalos szakvélemények, ezért nem tudom, milyen perspektívákkal számolhatunk a hőforrás vízének felhasználását illetően. A kerületnek sok alternatív terve van ezzel kapcsolatban és bármelyiket sikerül maid megvalósítanunk, kétségtelenül nagy lépéssel viszi majd előre Zugló fejlődését. Szeptember 7-én adja át a Földtani Intézet a befejezett fúrást, akkor kerül birtokunkba a szakértői beszámoló és ennek alapján teszünk majd javaslatot a forrás jövőjére, felhasználására – mondotta Paulov István vb-elnök.

Vig István (1965. szeptember 3., 3. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!