Nélkülünk tényleg kikapnának Dzsudzsákék?

Mit ad a szurkolás a válogatottnak, és mit ad nekünk a focisiker? Itt a vége a nemzeti depressziónak?

Mindennek hatásai a hétköznapi életbe is beszivároghatnak: egy ilyen feltöltő, pozitív élménnyel egészen más munkába indulni – véli Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője is, aki szerint a nemzeti identitás, öntudat, önbizalom biztosan komoly lökést kapott a futballsikereknek köszönhetően. Évtizedek óta nem volt csapatsportágban akkora siker, amely össztársadalmi szinten ennyire megmozgatta volna az embereket – itt szinte napról napra lehet ünnepelni, és ezt ki lehet fejezni. Az olimpiai sikerek kapcsán például nem szokás az utcára tódulni. Fontos az érzés, hogy jó dolog magyarnak lenni, és az is, hogy a gyerekek már nem Messik és Ronaldók akarnak lenni, hanem magyar példaképeket választanak – mondta a sportpszichológus.

Mindkét szakember úgy véli, ahhoz, hogy tartós legyen a közhangulat javulása, valamilyen szinten hozni kell a jó eredményeket a bl-ben és a vb-n is. Forgács Attila kiemelte: ha nem jönnek az újabb sikerek, akkor a magyar Eb-szereplés egy szép mítoszként, emlékként marad csak meg a közemlékezetben. De most, a karneváli hangulatban úgy érezzük, a boldogság és a siker örökké tart, és a sikereknek számos hozamuk lesz. Azonban az ünnep után jönnek a hétköznapok, és a boldogság hajlamos visszaállni a megszokott szintjére. Ez népszerűtlen és örömromboló tapasztalat, amellyel most nem kell foglalkoznunk – mondta.

Nem véletlenül beszéltek mindenütt Dzsudzsák Balázsék arról, hogy mennyi erőt merítenek a szurkolók lelkesedéséből, és hogy ez a játékban is számít. Ezt a jelenséget a pszichológia társas támasznak hívja – mondta el Lénárt Ágota. Úgy fogalmazott: a válogatott helytállása óriási gátat tört át, ez az eufória pedig több évtized sikertelenség után a szinuszhullám tetejére dobta a közhangulatot. Az emberek hálásak, hamar megfordul a negatív üzenet: értékelik a sikereket és a küzdőképességet is. És ha ez utóbbi, a mentális keménység látszik a csapaton, a szurkolók még egy rosszabb eredményt is könnyebben elfogadnak, mert látják, hogy a válogatott szívét-lelkét beleteszi a játékba.

A néző egyébként könnyű helyzetben van, a sikertelenséget könnyen testálja a bíróra vagy a csapatra, a sikert viszont közösnek érzi. Ez nem is teljesen humbug: a saját stadionjában, saját közönsége előtt sikeresebb a sportoló – mondta Forgács. De jó kérdés, hogy mi van olyankor, ha nem csak pozitív jelzéseket kap.

Lénárt Ágota szerint mindenkire máshogy hatnak a kritikák – akár jogosak, akár nem: van, akit teljesen összetörnek, mások esetleg tanulnak belőle. Ami az ötkarikás versenyeken indított csapat tagjait illeti, vannak köztük, akik napi szinten követik a velük kapcsolatos megjegyzéseket, és olyanok is, akik egy sort sem olvasnak el, amíg maguk is versenyben vannak. Megint másoknak a menedzserük szűri meg a reakciókat, és csak a támogató véleményeket közli a sportolókkal. Ugyanakkor az élsportolókat nem fenyegeti annak a veszélye, hogy átesnek a ló túlsó oldalára, magyarán elszállnak maguktól: jellemzően nagyon önkritikusak, és tisztában vannak a sport egyszer fent, egyszer lent jellegével.

A szurkolás viszont igenis sokat jelent a sportolóknak, ezért például az egyik szponzor videóban buzdítja arra a drukkereket, hogy küldjenek biztató üzeneteket a sportolóknak. Hiszen a felkészülésben is sokat számít, ha az ember érzi maga mögött a szurkolótábort.

Mint Lénárt Ágota elmondta: a fociválogatott sikerei nemcsak a mezei drukkereket tüzelik: az olimpikonok is figyelik az Eb-t, és inspirálóan hatnak rájuk a sikerek. Ahogy az olimpiai faluban is ha beindul egy sikerszéria, az komoly motiváció az egész csapatnak. A sportsikerek pedig az országnak.