Így trükköznek a fogyasztói csoportok

Soha nem használt székhelyek és telephelyek, követhetetlen cégek és csúsztatásokkal teli hirdetések.

2012. január elsejétől tilos az új fogyasztói/vásárlói csoportok létrehozása. A közel két éve bevezetett moratórium ellenére a csoportok nem álltak le. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 elejétől újabb szigorításokra készül; az év végéig elfogadásra kerülő törvénytervezet szerint új fogyasztói csoportok nem alakulhatnak, és a meglévők működését is sokkal szigorúbb alapokra helyezik. A Gazdasági Versenyhivatal 27 eljárás után mintegy 263 millió forint bírságot szabott ki. Az MNO korábban összegyűjtötte a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amikről itt olvashat.

Az MNO megkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatalt, amely az elmúlt közel két év tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal. A fogyasztóvédelmi hatóság 2013. január 15. és február 15. között 149 esetben vizsgálta a fogyasztói csoportok működését, ezek közül 45-öt kérelem alapján, 104-et pedig hivatalból végeztek el – mondta el az MNO kérésére Itzelbergerné Juhász Ágnes sajtóreferens.

A vizsgálat során kiderült, hogy a csoportokat szervező cégek szinte minden lehetséges kiskaput kihasználnak arra, hogy ne lehessenek nyomon követhetőek, elérhetőek. Üres telekre bejegyzett székhely, kusza, követhetetlen megbízási szerződések sora várta a fogyasztóvédelem ellenőreit.

„Általános tapasztalat a vizsgálattal kapcsolatban, hogy a felügyelőségek a legtöbb esetben nem tudták a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megfelelően tisztázni. Ez pedig az olykor egyértelműnek tűnő helyzetekben is a jogsértés megállapíthatóságának hiányához vezetett. Az eljárás alá vont vállalkozások többsége egyáltalán nem, vagy hiányosan teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, továbbá a folyamatos cégjogi változások (például új székhely, új cégnév) is nehezítették az egyes ügyek maradéktalan felderítését” – osztotta meg a hatóság tapasztalatait válaszában a sajtóreferens.

„A valószínűsíthetően fogyasztói csoport szervezésével foglalkozó cégek gyakorlatában rendszeresek a felügyelőségek számára nehezen feltárható polgári és társasági jogi szerződések (például megbízások, cégek egybeolvadása), melyek feltehetőleg a jogszabályi tilalom kijátszására köttetnek. A különböző cégjogi megoldások révén egyes vállalkozások ugyanis kihasználják azt, hogy a tilalmi időszak előtt alapított fogyasztói csoporthoz való csatlakozás nem tilalmazott. A felügyelőségek munkáját akadályozta továbbá az, hogy a lefolytatott helyszíni szemlék nem vezettek eredményre – például amikor a vállalkozás bejegyzett székhelyének címén egy üres, lezárt telek volt található.”

„A felügyelőségek számos esetben kezdeményeztek az illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást, miután egyes vizsgálatok folyamán kétség merült fel a cégek valós működésével kapcsolatban. Előfordult például, hogy az adatszolgáltatási felhívások a bejelentett székhelyről „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkeztek vissza a felügyelőségre. Érdekes megállapítása a vizsgálatnak, hogy mind a hivatalból, mind a kérelemre ellenőrzött vállalkozások székhelye szinte kivétel nélkül a főváros vagy Pest megye területén található címmel van bejegyezve, s más megyék területén legfeljebb nem bejelentett irodákat működtetnek” – közölte a sajtóreferens az MNO kérdésére.

A szervező cégek semmit sem bíztak a véletlenre. A célcsoportból kiindulva a hirdetéseket legtöbbször ingyenes, nagy példányszámban terjesztett újságokban helyezték el. Ezek megfogalmazásukban rendszerint félrevezető, a valóságot teljes egészében nem kibontó ajánlatok.

„A fogyasztók legtöbbször hirdetések útján találkoznak a kedvező pénzügyi megoldásokat kínáló fogyasztói csoportok ajánlataival, így a hatóság egyik vizsgálati módszere a közzétett reklámok monitoringján alapult. Megjegyzendő, hogy a jogszabályi tilalom ellenére létrehozott fogyasztói csoport népszerűsítése egyben tiltott reklámtevékenységnek is minősül” – áll a fogyasztóvédelem MNO-nak adott válaszlevelében.

„A fentiekre tekintettel a felügyelőségek a témavizsgálat keretében ellenőrzés alá vontak 104 darab, feltehetően fogyasztói csoportot népszerűsítő reklámot, melyek azonban csupán néhány vállalkozáshoz voltak köthetők, mivel egy-egy vállalkozás hirdetése egyszerre több helyen is fellelhető volt. A vizsgált reklámok kapcsán eljárás alá vont vállalkozások közül a legtöbb esetben az eljárást jogsértés megállapítása nélkül volt kénytelen lezárni a felügyelőség.”

„A felügyelőségek beszámolói alapján elmondható, hogy a fogyasztói csoportok hirdetései rendszeresen jelennek meg a megyei vagy országos terjesztésű, nagy példányszámú, ingyenes hirdetési újságokban. Ez egyrészt kisebb pénzbeli ráfordítást igényel a reklámozó vállalkozásoktól, másrészt széles körben el lehet velük érni az anyagi rászorultságuk okán fogékony célközönséget. Fentieken túl egyéb helyi napi- és hetilapokat, valamint reklámújságokat is ellenőrzésük alá vontak a felügyelőségek” – derült ki a hatóság válaszából.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság időről időre igyekszik felhívni a figyelmet a fogyasztói csoportokba való belépés kockázataira, ennek ellenére azonban mindig hallani újabb károsultakról.

Ha kérdése van, vagy panaszbejelentéssel szeretne élni, keresse a fogyasztóvédelmi hatóság Hatósági Tanácsadó Irodáit. A fentebb említett GVH-oldal mellett ingyenesen hívható a hivatal zöld száma: 06-80-48-48-48.

„A reklámok vizsgálatakor az is kiderült, hogy a reklámszövegek nyelvezetében sokszor a pénzügyi szolgáltatásoknál használatos kifejezéseket (futamidő, kamat, előtörlesztés stb.) tüntetnek fel a reklámozók, ugyanakkor a hitel szót ellensúlyként használják („hitel helyett válasszon más megoldást”), ezzel is kecsegtetve a szigorúbb banki hitelfeltételeknek megfelelni nem tudó (BAR-listás, nyugdíjas), ezáltal kiszolgáltatott fogyasztókat” – osztotta meg a tapasztalatokat a sajtóreferens.

A fogyasztóvédelemhez befutott bejelentések  nagy része a megtévesztések miatt érkezett a hatósághoz, de jellemzően sok az olyan bejelentés, ahol a károsult a már befizetett összegeket szerette volna visszakapni.

„A kérelmezők többsége azért fordult a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez, mert a szerződés aláírása után derült ki számára – legtöbbször már az elállásra nyitva álló határidő leteltét követően –, hogy megtévesztették és fogyasztói csoportba lépett be, nem pedig hitelszerződést kötött. A felügyelőségek 35 esetben indítottak kérelem alapján eljárást, melyek a vizsgálat lezárultakor még folyamatban voltak.”

„A felügyelőségekhez az egy hónapos ellenőrzési időszak alatt összesen 45 fogyasztói kérelem érkezett a fogyasztói csoportokra vonatkozóan. Azonban az e tárgyban a felügyelőségekre érkező panaszok száma nem tükrözi a területtel kapcsolatos probléma volumenét, hiszen több felügyelőség is arról számolt be, hogy az ellenőrzések lefolytatása előtt és az azokat követő időszakban is számos panasz érkezett be hozzájuk.”

„Tíz kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került, mert az abban foglaltakkal kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs hatásköre. Több esetben a panaszok arra vonatkoztak, hogy a fogyasztók a regisztrációs díjként és törlesztőrészletként befizetett pénzüket szerették volna visszakapni. Minden ilyen esetben a felügyelőségek tájékoztatták a fogyasztókat a lehetséges jogi lépésekről és a fogyasztói csoportok mibenlétéről is” – osztotta meg a fogyasztóvédelmi hatósághoz a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban beadott leggyakoribb panaszokat Itzelbergerné Juhász Ágnes sajtóreferens.