A biztosítási csalások háttere

Hogyan próbálkoznak a legtöbben egy kis pluszpénzt lehúzni a biztosítótól?

Ennek ellenére biztosítási csalás a mai napig előfordul, és kijelenthetjük, hogy amíg biztosítás létezik, addig ügyeskedők is lesznek. A szakértők szerint a világválság is szerepet játszott a csalások számának megszaporodásában, a vezető helyen a mai napig az autóval és az ingatlanokkal kapcsolatos biztosítási csalások állnak.

A biztosítócégek tapasztalatai alapján – a Magyar Biztosítók Szövetsége nem vezet statisztikát a regisztrált csalásokról – az ügyeskedők egy része valós káreseményen próbál többet keresni, mint amennyi az érvényes biztosításából adódna, a másik fele pedig direkt utazik a káresetekre, eleve ezért köt biztosítást, és vásárol hozzá „beáldozható” alacsony értékű ingatlant vagy gépjárművet. Az indíték mindkét esetben a vagyonszerzés, de amíg az előbbi – bár ez is büntetőjogi kategória alá esik – egyszeri, nyerészkedős próbálkozás (ha már évek óta fizetem, legalább valamit lássak belőle), addig a másik szegmenshez komoly bűnözői körök kapcsolhatók, nemritkán bevont biztosítási ügynökökkel, kárszakértőkkel, orvosokkal, esetenként akár rendőrökkel is.

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó csalások a gépjárművel elkövetettekkel szemben nem igényelnek különösebb befektetést, elég egy élő lakásbiztosítás, és pár számla drága műszaki cikkekről. Ugyanez nagyban is tetten érhető: leégett, kirabolt raktárkészletek nőttek meg egyik napról a másikra, a káreset előtti napokban. Az ingatlankárok megszaporodása a devizahitellel is kapcsolatba hozható: többen úgy akartak megszabadulni az egyre növekvő lakáshitelüktől, hogy porig égették a behitelezett ingatlant, de a hitelezett gépjárművek sem úszták meg: az egyre növekvő terhek alól volt, aki külföldre vitte és eladta a gépkocsit, de olyan is volt, aki itthon lopatta el, vagy egyszerűen csak felgyújtotta azt.

Az üzletszerűen, csoportosan elkövetett csalássorozatok elsősorban a gépjárműkárral kapcsolatosak. Lecserélt törött karosszériaelemek, külföldön eladott, majd lopottként bejelentett kocsik, frissen megkötött cascóra másnap bejelentett töréskárok jellemzik ezt a csalásfajtát.

A biztosítók természetesen megpróbálnak résen lenni. Ahogyan azt fentebb a kárszakértők egyesületének elnöke is említette, a biztosítótársaságok is felkészültek a csalókra: a magánnyomozók mellett egyre többen használnak olyan számítógépes nyilvántartási rendszert, ami kiszűri a rizikós bejelentéseket: az egy lakcímre több káresetet bejelentőket, de a nyilvántartott káresetek, rendszám és személyes adatok alapján is keresgélhetnek, és ahol egybeeséseket mutat a rendszer, ott nagy eséllyel lehet szó csalásról. Nem ritka, hogy egy karambolos baleset résztvevői után a Facebookon informálódnak, a netes ismeretség ugyanis árulkodó jel lehet.

Igaz, a biztosítók nagy része nem tesz feljelentést a leleplezett próbálkozások kapcsán, ezért az ügyeskedők közül kevesekben tudatosul, hogy a biztosítási csalás nem gyerekcsíny: büntetőjogi kategória alá esik, és egytől öt évig terjedő börtönnel büntethető.