Ennek ellenére biztosítási csalás a mai napig előfordul, és kijelenthetjük, hogy amíg biztosítás létezik, addig ügyeskedők is lesznek. A szakértők szerint a világválság is szerepet játszott a csalások számának megszaporodásában, a vezető helyen a mai napig az autóval és az ingatlanokkal kapcsolatos biztosítási csalások állnak.
A biztosítócégek tapasztalatai alapján – a Magyar Biztosítók Szövetsége nem vezet statisztikát a regisztrált csalásokról – az ügyeskedők egy része valós káreseményen próbál többet keresni, mint amennyi az érvényes biztosításából adódna, a másik fele pedig direkt utazik a káresetekre, eleve ezért köt biztosítást, és vásárol hozzá „beáldozható” alacsony értékű ingatlant vagy gépjárművet. Az indíték mindkét esetben a vagyonszerzés, de amíg az előbbi – bár ez is büntetőjogi kategória alá esik – egyszeri, nyerészkedős próbálkozás (ha már évek óta fizetem, legalább valamit lássak belőle), addig a másik szegmenshez komoly bűnözői körök kapcsolhatók, nemritkán bevont biztosítási ügynökökkel, kárszakértőkkel, orvosokkal, esetenként akár rendőrökkel is.
A lakásbiztosításhoz kapcsolódó csalások a gépjárművel elkövetettekkel szemben nem igényelnek különösebb befektetést, elég egy élő lakásbiztosítás, és pár számla drága műszaki cikkekről. Ugyanez nagyban is tetten érhető: leégett, kirabolt raktárkészletek nőttek meg egyik napról a másikra, a káreset előtti napokban. Az ingatlankárok megszaporodása a devizahitellel is kapcsolatba hozható: többen úgy akartak megszabadulni az egyre növekvő lakáshitelüktől, hogy porig égették a behitelezett ingatlant, de a hitelezett gépjárművek sem úszták meg: az egyre növekvő terhek alól volt, aki külföldre vitte és eladta a gépkocsit, de olyan is volt, aki itthon lopatta el, vagy egyszerűen csak felgyújtotta azt.
