Interneten, online aukciós oldalakon árult szén-monoxid-vészjelzőket vizsgált a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap, és több csalásgyanús esetet is talált. Megállapításuk szerint a korábban olcsón kínált, az életveszélyes helyzetek jelzésére alkalmatlan eszközöket immáron drágán árulják, vélhetően amiatt, hogy azok minőséginek tűnjenek. Korábban ugyanis elhangzott, hogy a gagyi készüléket már 4 ezer forintért is meg lehet venni, amihez képest egy jó riasztó nagyjából 10 ezer forintba vagy még annál is többe kerül. Ez lehet az oka annak, hogy sok helyen az eddig olcsó készülékek árát 15 ezer forintra emelték, és őket „akciósan” kínálják 9900 forintért.
A szaklap összesen 45 vészjelzőt tesztelt. Ezek között talált 7 már korábban betiltott típust, egy olyat, amely a pozitív listáról azóta kerül le, és 26 olyat, amelyet korábban senki nem vizsgált. Ez alapján az ellenőrzött termékek közül 34 bizonyult kétes minőségűnek. A termékek között mindössze 4 rendelkezett olyan tanúsítvánnyal, amely igazolta a szabványoknak való megfelelést, 7 pedig ugyan pozitív listás volt, de nem rendelkezett külön erről szóló tanúsítvánnyal. A szaklap az eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által betiltott készülékek egy része újra visszakerülhetett a piacra. Kiemelik azt is, hogy ugyan munkatársaik a nagyobb kereskedőláncok áruházaiban már nem találtak olyan szén-monoxid-riasztót, amely a fogyasztóvédelmi hatóság tiltólistáján szerepelt, arra viszont felfigyeltek, hogy több olyan új termék is megjelent, amelyeknek csomagolása, külső megjelenése kísértetiesen hasonlít a betiltottakéhoz, csak éppen más néven kínálták őket, és az áruk is felzárkózott a minőségi készülékek árához. Emiatt szerintük érdemes lenne eleve engedélykötelessé tenni ezen termékek forgalmazását.
Azok, akik kétes minőségű szén-monoxid-érzékelőt vásárolnak, adott esetben nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint azok, akiknek nincs ilyen riasztójuk. Ennek oka, hogy ők tévesen abszolút biztonságban gondolhatják magukat, így nagyobb eséllyel legyintenek a szén-monoxid-mérgezés olyan kezdeti tüneteire, mint amilyen például a fejfájás. Emiatt viszont nem feltétlen szellőztetnek időben, és végül akár komoly mérgezést is szenvedhetnek.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság már ebben a szezonban is megkezdte a riasztókészülékek vizsgálatát. Mint Kiss Anita szóvivőtől megtudtuk, az ellenőrzések pár hete zajlanak. Ezeken a hatóság emberei azt nézik laboratóriumban, hogy a készülékek adott szén-monoxid-koncentrációknál megfelelően riasztanak-e. A laborvizsgálat eredményei alapján kockázatértékelést is végeznek, illetve ellenőrzik azt is, hogy a készüléken és a csomagoláson feltüntetett jelölések, figyelmeztető feliratok, valamint a használati és kezelési útmutatók megfelelőek-e. A mostani vizsgálatnál kiemelten figyelnek arra is, hogy a korábban betiltott 30 termék (a tavaly decemberben és idén januárban, februárban vizsgált 42 termék közül ennyi bizonyult nem megfelelőnek) bármilyen formában kapható-e a boltokban. A hatóság nemcsak az áruházakban vizsgálódik, hanem ellenőrzi a webshopokat is, azoktól is rendel riasztókat. Egyelőre a termékek beszerzése zajlik, maga a vizsgálat még nem kezdődött meg.
Ha a hatóság betiltott terméket talál, a forgalmazót pénzbüntetéssel sújtja. Ennek mértéke több tényezőtől – többek közt az áruház jellegétől és a tiltott termékek darabszámától – is függ. Mértéke mindig egyedi, minimális összegtől több millió forintig terjedhet. Komoly kérdés az is, mi történik akkor, ha valakinek olyan terméket adnak el, amely amúgy már be van tiltva, az illetőt pedig emiatt éri kár, illetve ennek használata mellett szenved balesetet. Ilyenkor, mivel betiltott terméket jogszerűen árusítani nem lehet, felmerülhet a büntetőjogi felelősség kérdése. Utóbbi ügyeknél már nem a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a rendőrség jár el, feljelentést is náluk kell tenni.
Arra, hogy az emberek kellő körültekintéssel és lehetőleg tüzeléstechnikai szakboltban vásároljanak riasztóberendezést, Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője is felhívja a figyelmet. Mint mondja, a statisztikákból kiderül, hogy egyre gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, aminek oka egyértelműen a szén-monoxid-érzékelők elterjedése. Tavaly például már 430 ilyen segélyhívás történt, olyan helyen viszont még nem volt sem tavaly, sem idén haláleset, ahol volt szén-monoxid-érzékelő. Idén a mai napig összesen már 305 alkalommal hívták a tűzoltókat a „csendes gyilkosnak” is nevezett gáz miatt. Valamilyen fokú mérgezést 237 ember szenvedett, 5 emberen pedig már nem lehetett segíteni.
A szakember rámutatott, hogy nem csak azok vannak veszélyben, akik gázzal fűtenek, a probléma ennél sokkal összetettebb. Ennek oka, hogy minden nyílt lánggal működő berendezés működtetése vezethet szén-monoxid-mérgezéshez. Például az idén október 15-e óta tartó fűtési szezonban történt három haláleset közül egyet cserépkályha okozott, míg egy másikat fürdőszobai gázkazán. A harmadik esetben egy fürdőszobai átfolyós vízmelegítő és egy szieszta kályha együttes működése okozta a bajt. A helyettes szóvivő a három legfontosabb megelőzési lehetőséget is kiemelte. Az első a lánggal működő berendezések ellenőriztetése, a második ezek levegő-utánpótlásának biztosítása, míg a harmadik az, hogy a kéményseprőt mindenképpen engedjük be, hogy elvégezhesse az égéstermék-elvezetők felülvizsgálatát. Ezt a biztonságot fokozhatja tovább a megfelelő szén-monoxid-érzékelő beszerzése. Azt viszont ki kell emelni, hogy életmentésre csak a szakboltban vásárolt, megfelelő riasztók képesek. Aki tehát nem megfelelő készüléket szerez be, semmivel nincs nagyobb biztonságban azoknál, akik nem figyelnek az ilyesmire.
