Fűtésszezon: több a riasztás, kevesebb a halál

Idén több mint 280 segélyhívást kapott a katasztrófavédelem, hárman meg is haltak.

A statisztikákból jól látszik, hogy a katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban évről évre több segélyhívás érkezik, ami azt jelzi, hogy egyre többen használnak érzékelőt. Tavaly például azokban a lakásokban, ahol volt ilyen szerkezet, nem történt haláleset. Tavalyelőtt azokban az ingatlanokban, amelyekben nem volt riasztó, 300-an szenvedtek mérgezést, míg ahol volt, ott mindössze 32 ilyen baleset történt. Viszont ilyesmi a jelzőberendezés megléte mellett is történhet, amennyiben nem a megfelelő helyre telepítik az eszközt, lemerül benne az elem, vagy lejár a szavatossága. Az is okozhat problémát, ha valaki rossz minőségű készüléket vásárol.

„A szén-monoxid-érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni, és csak olyat szabad beszerezni, amely megfelelő, magyar nyelvű használati utasítással is rendelkezik. Érdemes figyelni arra is, hogy a néhány ezer forintos készülékek megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, viszont hamis biztonságérzetet keltenek használóikban” – emelte ki a tűzoltó őrnagy. Hozzátette, hogy persze nem elég csak megfelelő készüléket vásárolni, jól, a használati utasításban meghatározottak szerint kell telepíteni. Mint mondta, a legnagyobb biztonságot az adja, ha az életmentő eszközt a nyílt lánggal működő fűtőberendezésünktől egy-másfél méterre, szemmagasságban helyezik el. Fontos tudni azt is, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük, kétévente pedig mindenképp javasolt őket tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. Egy ilyen vizsgálat megúszható néhány ezer forintból. Ezzel szemben az otthoni ellenőrzés nem megfelelő: a kipufogóhoz tartott vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez, ám az ilyen teszt során olyan terhelést kap, hogy a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan lesz.

A szén-monoxidot azért nevezik csendes gyilkosnak, mert az emberek számára érzékelhetetlen. Olyan színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét. Komoly probléma, hogy a mérgezés nehezen észrevehető, hiszen nincsenek jellemző tünetei, mindössze rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság jelentkezik, amelyek könnyen összetéveszthetők egyéb betegségek jeleivel. Viszont magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás és néhány percen belül halál is bekövetkezhet. A gáz annyira mérgező, hogy ha a lakás levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

Szén-monoxid-mérgezés esetén több dologra is figyelni kell, hogy a bajbajutottakon segíteni lehessen. Az egyik legfontosabb dolog az, hogy mivel a gáz a helyiségben vagy akár az egész lakótérben is jelen lehet, az érintettet azonnal kihozzák onnan. Szabad levegőn kell őket biztonságba helyezni, ha ájultak, akkor stabil oldalfektetést kell alkalmazni. A lehető legrövidebb időn belül szakszerű segítségre is szükség van, ami a katasztrófavédelem és a mentők 105-ös és 104-es telefonszámán kérhető. Ha lehetséges, a fűtőberendezést is ki kell kapcsolni, célszerű szellőztetni, a gázrendszer főkapcsolóját lezárni. Aki magán érez tüneteket, annak azonnal szabad levegőre kell mennie, és tárcsáznia kell a segélyhívó számok valamelyikét.

„A szén-monoxid alapvetően három okból kifolyólag dúsulhat föl a lakásban. Egyrészt amiatt, hogy nem megfelelő a nyílt lánggal égő fűtőberendezés műszaki kialakítása, vagy elmarad a tisztítása, karbantartása. Másrészt akkor, ha a fűtőeszköz nem kap elég levegőt. Ahogy ugyanis az iskolában is tanultuk, az égéshez oxigén szükséges: egy köbméter földgáz elégetéséhez körülbelül tíz köbméter levegő kell. Ha ez az utánpótlás hiányzik, máris kész a baj. Ez akkor is előfordulhat, ha például valaki a fürdőszobában működő elszívó mellett sokáig működteti az átfolyós vízmelegítőt. A harmadik ok, ha elmarad a kéményseprők által végzett időszakos ellenőrzés” – sorolja a veszélyeztető tényezőket Mukics Dániel.

Az őrnagy kiemeli, hogy ezek a tényezők az évben bármikor okozhatnak gondot, ezért nem szabad azt gondolni, hogy a szén-monoxid csak ősszel-télen vezethet balesethez. A problémák megelőzését mindenképpen segíti az, hogy a fűtési rendszer tervezésével, kivitelezésével és üzembe helyezésével megfelelő szakembert bíznak meg, ahogyan a karbantartásával is. Figyelni kell arra is, hogy a fűtési költségek csökkentése végett ne vigyék túlzásba a szigetelést. Ez azért fontos, mert az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha viszont más módon nincs biztosítva a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése. Emiatt van az, hogy a nyílászárók szellőzőrácsait tilos eltakarni.