Annak ellenére, hogy Magyarország csak viszonylag szerény célt tűzött ki maga elé, mégis legalább 1000 milliárd forintnyi befektetés szükséges, hogy 2020-ra elérjük a 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányvállalásunkat. Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadója ennek kapcsán elmondta, hogy várhatóan nem tudjuk teljesíteni a megújuló energiák terén tett vállalásainkat. Szerinte a hazai energiacégek a válság körülményei között innovatív megoldásokra törekednek, amire a legjobb példa az okosmérés bevezetése, ami növelheti a hatékonyságot.
A zöldberuházások finanszírozása kapcsán a hazai pénzintézetek úgy vélekedtek, hogy a mostani környezetben roppant nehéz forrásokat biztosítani. Egyre nagyobb önerőre van szükség, és a projektek nagy része kivitelezhetetlen. Ismertetésük szerint jelentős beruházások jelenleg nem zajlanak, helyettük a lokális megújuló projektek kerültek előtérbe. A megújuló energiák lételeméhez tartozik, hogy helyi forrásokból és munkaerőből helyi igényeket elégít ki. Németországban és Ausztriában ez a szemlélet jelentős mértékben teret nyert, míg Magyarországon a szabályozási környezet nem teszi ezt lehetővé – vélekedtek a pénzintézetek.
Nem számítanak áttörésre a megújulóenergia-piacon
Szakértők szerint abban az esetben, ha ismerté válna az új áramátvételi szabályozás (Metár), akkor sem várható a beruházások és források terén áttörés. Nem várható, hogy a jövő év első felében kihirdetik ezt az új szisztémát, de a törvényi szabályozás nem biztos, hogy visszaadná a befektetői bizalmat a megújulóenergia-szektorban – vélekedtek.
Kovács Pál arra emlékeztetett: Magyarország korábban saját energiastratégiát fogadott el, amelynek kulcskérdése, hogy miként lehet kikerülni a fosszilis energiahordozók fogságából. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette: a stratégia legfontosabb célkitűzései az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a térségi hálózat és a határokon átívelő szállítási kapacitások kiépítése, a biztonságos atomenergia fenntartása és a helyi szén- és lignitkészletek környezetbarát módon való felhasználása.
Kevesebb energiát használunk
Az üvegházhatást kiváltó gázok terén Magyarország egyébként már 2005-ben is kis híján megfelelt az uniós céloknak, azóta pedig ezen a területen további csökkenés mutatkozott. A megújuló energiaforrások felhasználása 5 év alatt gyakorlatilag megkétszereződött; 2010-ben nem sokkal 10 százalék alatt volt. A 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 20 százalékkal csökkentendő úgynevezett elsődleges energiafelhasználás területén az Eurostat rámutat, hogy ennek csökkenése sokkal inkább tudható be a gazdasági tevékenységnek, a válság miatt bekövetkezett visszaesésének, mint a hatékonyság növelésének. Hazánk amúgy 2010-ben mintegy 5 százalékkal használt fel kevesebb energiát, mint 5 évvel korábban.
A szeptember 7-én megjelent Magyar Közlöny szerint hamarosan Környezet és Energia Operatív Program (KEOP-) pályázatok kerülnek kiírásra megújulóenergia-felhasználásra és a hatékony energiafelhasználás növelésére, amely többek között az építőipar régen várt fellendülését is elősegítheti. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát készít 2013 nyarára.
