– Hosszú ideje folytat hiteltárgyalást a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal. Budapest azonban nem ért egyet az IMF által megszabott megszorító intézkedésekkel. Eközben például Romániában az adófizetőkre rótták a válság terheit. Mi a véleménye az Orbán-kabinet unortodox gazdaságpolitikájáról?
– Üdvözlöm a budapesti kormány igyekezetét, hogy együttműködésre törekszik a valutaalappal, ám nem kizárólag az IMF által diktált feltételek mellett. Mintegy ötven éve ismerem a nemzetközi pénzintézetet, és elmondhatom: receptjei sohasem jelentettek gyógyírt. Nem is jelenthettek, hiszen a szervezethez rendszerint akkor fordulnak az országok, amikor már súlyos helyzetbe kerültek. S ezen az IMF által előírt orvosság már nemhogy nem segít, de még inkább bajba sodorja az érintett államokat. Aki kizárólag megszorításokkal próbál egyensúlyt teremteni, nem érhet el növekedést, fejlődést, s ez menthetetlenül kudarchoz vezet.
Az a magatartás, amelyet Orbán Viktor tanúsít az IMF gazdasági és üzleti politikájával szemben, erősen ütközik azzal a bánásmóddal, amelyben Nyugat-Európa részesíti a keleti térség államait, és amelyről én bátran ki merem mondani a jelzőt: gyarmatosító. Tulajdonképpen ez a tétje a magyar kormányfő stratégiájának. Nem tudom, sikerül-e neki, de próbálkozása mindenképpen megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hiszen nem csupán arról van szó, hogy felvesszük a harcot az IMF sikert sohasem eredményező politikájával, hanem hogy ellenállunk a Nyugat tíz-tizenöt éve tartó gyarmatosító nyomásának. Ilyen értelemben érthető, hogy Orbán hozzányúlt a külföldi, egészen pontosan a nyugat-európai kézben lévő távközlési, energetikai cégek, bankok profitjához, hiszen ezek az intézmények forgatják a pénzt. Márpedig ha kicsúszik a pénz a kezeid közül, semmit se tehetsz, és gyarmattá válsz.
– Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországot számtalan kritika éri amiatt, hogy nem a lakosságot, hanem a bankokat, a multinacionális cégeket kívánja többletadóval sújtani? Miért védi az IMF és Brüsszel a nemzetközi társaságokat az adófizetők helyett?
– Mert az Európai Bizottság és az IMF nem más, mint a nagy nyugat-európai multinacionális cégek értékesítéssel foglalkozó ügynöke, brókere. Mivel ezeknek a vállalatoknak az érdekeit képviselik, egyáltalán nem boldogok attól, amivel az Orbán-kormány próbálkozik, és az IMF éppen emiatt akadályozza a budapesti intézkedéseket. Ellenállásuk miatt nem is lehet megjósolni, mi lesz ennek a küzdelemnek a végeredménye, hiszen a magyar kormánynak a továbbiakban is szigorú bánásmódra kell felkészülnie. A Nyugat nem fogadhat el olyan kurzust, amely ellentétes az IMF és a banki-pénzügyi szereplők politikájával, hiszen ha ez sikeressé válik, fennáll a veszélye, hogy megfertőzi a kelet-európai térséget. És ezt a Nyugat nem engedheti meg magának.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
