A Nemzetközi Valutaalap a multicégek brókere – a teljes cikk

Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap a nagy nyugat-európai multinacionális cégek értékesítéssel megbízott ügynöke – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Ilie Serbanescu.

– Szavai összecsengenek azzal a nyilatkozattal, amelyet Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcs után tett, miszerint a nagy cégek azért lobbiznak Brüsszelben, hogy a magyar kormány ne a multikat és a bankokat, hanem az embereket adóztassa meg.
– Pontosan erre utaltam korábban, de a magyar kormányfőnek valószínűleg sokkal alaposabb betekintése van a dolgok mögé. Ugyanez a helyzet Románia esetében is. Bukarestre hasonló nyomás nehezedik, csakhogy az itteni kormányok nem harcolnak ez ellen úgy, ahogyan Orbán Viktor teszi.

– Nemrég egy román üzleti portálon arról értekezett, hogy miközben a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy hazája ne váljék gyarmattá, Románia már gyakorlatilag azzá lett. Ezek szerint a román kormánynak is a budapestihez hasonló különutas gazdaságpolitikát kellett volna követnie?
– Az egész kelet-közép-európai térségnek a magyarokéhoz hasonló stratégiát kellett volna alkalmaznia. Elvégre a térség valamennyi állama ugyanabban a hajóban evez, helyzetük mindössze a multinacionális cégek jelenléte vagy például a kommunizmus által hátrahagyott gazdasági örökség függvényében tér el egymástól.

– Milyen esélyt lát arra, hogy sikerrel jár a gyarmatosítás elleni politika? Segíthetnek-e térségünknek azok a mozgalmak, tüntetések, amelyek a nyugat-európai országokban indultak el a megszorító intézkedések ellen?
– Nem szabad összekevernünk a dolgokat. A nyugat-európai országokban végbemenő változások nem jelentenek igazodási pontot a kelet-európai államoknak. Egyértelmű, hogy a mi térségünkben a megszorítások elleni küzdelem érdekében nem fogadnak el olyan intézkedéseket, amilyeneket Nyugaton terveznek. Az Orbán-kormány politikájával kapcsolatos visszhangok kizárólag Kelet-Közép-Európával állnak összefüggésben, és nincs közük a Görögországban vagy a nyugat-európai államokban végbemenő folyamatokhoz. Megmondom őszintén, nagyon sok esélyt nem adok annak, hogy sikerül a gyarmatosítás elleni harc. Csodaszámba menne, ha valamelyik kelet-európai államban ez a próbálkozás meghozná a gyümölcsét. Azt sem tudom megmondani, hogy Orbán Viktor próbálkozásának mi lesz az eredménye.

Az biztos, a Nyugatnak az az érdeke, hogy a magyarok erőfeszítéseit ne koronázza siker, mivel az példával szolgálna másoknak is.

– Magyarország ma fontosnak tartja az állam megerősítését, a gazdaság és a költségvetés rendbehozatalát, a privatizáció kordában tartását. Mennyire lehet jó menedzser az állam, különösen válság idején?
– Az államról még nem bizonyosodott be, hogy jó menedzser, viszont nélküle semmi sem működik. Nem tudom elfogadni azt, hogy a privatizációra azért van szükség, hogy megszabaduljunk a kormányzat körüli tolvajoktól. Ez az állam felszámolását feltételezi, ami ostobaság, hiszen ez esetben bagóért kiárusítanánk az országot. Sokszor leírtam már, hogy a magánosítási folyamatot le kell állítani, ezzel egy időben meg kell tisztítani és munkára kell fogni az államot, nélküle ugyanis eltűnik a nemzet. Ez a veszély a kelet-középeurópai országokat kimondottan fenyegeti. Az állam megerősítése nagyon fontos és szükséges feltétele a nemzetközösség és a nemzeti öntudat megőrzésének. Nem mindenben értek egyet azzal, amit Orbán Viktor tesz vagy mond például a nemzet- vagy szomszédságpolitika terén, ám nagyra értékelem a hazája érdekében kifejtett küzdelmét.