– Legnagyobb értékünk a hallgató, és ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy ők megfelelő színvonalú képzésben részesüljenek, és ennek része a korszerű infrastruktúra is – kezdte az egyetem projektnyitó ülésének bevezetőjét dr. Gáti József kancellár. Hozzátette, hogy a külső és belső infrastruktúra – a tető és a homlokzat hőszigetelése, valamint a nyílászárók cseréje – azért is kiemelten fontos, hogy a diákok magukénak érezzék azt a szemléletet, amelynek jegyében a beruházás készült: ökocentrikus megoldásokra sarkallhatja őket, továbbá arra, hogy otthonukban is alkalmazzák az alternatív energiaforrásokat.
Zsiray László projektmenedzser pedig arról szólt, hogy ugyan soknak tűnik a 2009 óta eltelt idő – ekkor kezdték ugyanis előkészíteni a pályázatot –, de az egyetemnek így is hálával tartoznak a példás gyorsaságért. Hozzátette, hogy ugyan közel 500 millió forintot kaptak az Új Széchenyi Terv keretében a korszerűsítésre, ez azonban nem arról szól, hogy „megkapjuk a pénzt, aztán elköltjük”. Kitért rá, hogy a kivitelezésről már júliusban megállapodtak, és várhatóan év végéig be is fejezik a munkálatokat, amelynek köszönhetően mintegy 40 százalékos energiamegtakarítással, és jóval kevesebb károsanyag-kibocsátással lehet majd megoldani az egyetem fűtését.
Pásztor József építész felszólalásában azt emelte ki, hogy az épület 1968-as váza ugyan most modernizációra szorul, de ezt ők úgy kívánják megoldani, hogy 2017-es fejlettségi szintre lőtték be a technológiát, vagyis „nem a mának építkezünk”. Ő számszerűsítette is az előző felszólalók által megfogalmazott célokat: a közel 10 ezer négyzetméter szigetelésével számításai szerint közel 280 tonna szén-dioxid-kibocsátásnak vehetik elejét, ez pedig 16 millió forinttal kevesebb fűtési költséggel jár majd.
