Róna Péter: Káros a magyarországi adóverseny

A multik a kormány segítségével szívják el a képzett magyar munkaerőt a honi gazdaságból.

Eladják a NAV székházát

Információnk szerint hamarosan eladja az állam a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Széchenyi utcai székházát. Úgy tudjuk, a kiemelt adózók Dob utcai épületébe költöztetik át a dolgozókat. A vételárról nincsenek információink, a NAV egy hét elteltével sem reagált megkeresésünkre.

A nagy nemzetközi cégek ugyanis a kormány által adott kedvezményeknek is köszönhetően magasabb bért tudnak fizetni, ezzel viszont a magyar kis- és középvállalkozások elesnek a jó munkaerőtől. A kormány pedig nem kapja meg azt a bevételt, amivel tisztességes képzést tudna nyújtani a következő generációnak.

A közgazdász úgy látja, a PwC által megállapított 1100 milliárdos szám is teljességgel alaptalan. – Valótlan, hogy az uniós adóharmonizáció magyarellenes lépés lenne, ennek épp az ellenkezője igaz. Azt azonban még nem lehet tudni, hogyan valósul majd meg, rendkívül bonyolult folyamatról van szó, sok átmeneti intézkedésre van szükség. Óvatosan, körültekintően kell véghez vinni az egységesítést, legalább öt–hét éves időtávlatban kell gondolkodni. A cél az, hogy 18-20 százalékos adókulcsot alkalmazzon a harmonizált rendszer, ezt helytálló szándéknak látom – mondta a közgazdász. Szerinte adóharmonizáció nélkül Magyarország örökre a multik összeszerelő üzeme marad, hiszen nincs megfelelő képzés, alacsony hozzáadott értéket termel a munkaállományunk, a magasabbat előállítók pedig a multik vállalatainál dolgoznak.

Mellár Tamás közgazdász is egyetért azzal, hogy társaságiadó-csökkentéssel hosszú távon nem lehet versenyképességet javítani. Az igazán versenyképes országok egészen magas taokulccsal dolgoznak. Hozzátette, egyelőre nincs megbízható statisztikai információ arról, hogy a kilencszázalékos taónak bármilyen pozitív következménye lenne. Egyetértett azzal, hogy helyes az uniós adóharmonizációs cél, fontos szorosabbra fűzni az integrációt. Mint mondta, egységesíteni kell az adókat, ezután nyílik lehetőség a jelentősebb mértékű támogatásokra, így nem lesznek leszakadó országok. Ám eddig sem tartottuk be az adóharmonizációra vonatkozó törekvéseket, megszegtük az áfakulcsokra vonatkozó előírásokat, így ő sem érti, hogyan jöhetett ki az 1100 milliárd forintos veszteségről szóló szám. Ezt spekulációs számításnak véli, amivel hangulatot lehet kelteni.

– Egy külföldi társaság azt is figyeli, hogy a szabályozás mennyire áll biztos lábakon. A sok közül csak egy szempont a társasági adó, így az, aki emiatt választja Magyarországot, biztosan nem hosszú távra gondolkozik – tette hozzá a szakember.