Egyre kevesebb a hízó, de fogynak a szárnyasok is

Hiába a soha nem látott áremelkedés a sertéságazatban, piaci előnyüket nem az állományuk növelésére használják az állattartók. A sertéslétszám az elmúlt évben is tovább esett, december elején 2,6 milliót volt. A szarvasmarha kivételével egyetlen ágazatban sem mért növekedést a statisztika: szárnyasból és kiskérődzőkből is kevesebb volt a magyar gazdaságokban.

Az állattenyésztők a nyereséget nem fejlesztésre, hanem a veszteségek csökkentésére használják Fotó: Havran Zoltán

Bár az afrikaisertéspestis-járványnak köszönhetően az elmúlt évekhez képest jelentősen javultak a hazai ágazati szereplők piaci lehetőségei, ennek ellenére nem növelték állományukat az állattartók, sőt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján az elmúlt évben tovább csökkent a sertéslétszám. A statisztika szerint december elsején mintegy 2,6 millió sertést neveltek az országban, ami az egy évvel korábbi szinttől 8,3 százalékkal marad el. Ezen belül a legnagyobb mértékben az anyakoca-állomány csökkent, mintegy 13 százalékkal, míg hízókból nyolc, malacokból pedig 4,9 százalékkal volt kevesebb a hazai gazdaságokban december elsején.

A létszám tehát annak ellenére csökkent, hogy a világszerte egyre nagyobb károkat okozó sertéspestisjárvány hatására soha nem látott magasságba emelkedtek az árak. Tavaly 22 százalékkal lett drágább a vágósertés, az áremelkedés pedig az idén is folytatódott. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint február végén az élő állat termelői ára kilónként elérte az 530 forintot, szemben az egy évvel korábbi 348 forinttal.

Az állattenyésztők a nyereséget nem fejlesztésre, hanem a veszteségek csökkentésére használják
Fotó: Havran Zoltán

Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára lapunknak korábban elmondta: a magasabb árak rendkívül kedvező helyzetet teremtettek a hazai sertéstartóknak. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvezőbb piaci környezet ellenére rövid távon nem várható a hazai sertéslétszám emelkedése. A gazdálkodók ugyanis a többletnyereséget nem az állományaik bővítésére használják fel, sokkal inkább a korábbi vesztesé­geik ellentételezésére fordítják és a korszerűsítésbe fektetnek.

Nagyobb létszámemelkedést egyébként az évek óta egyre jobban teljesítő szarvasmarha kivételével egyetlen ágazatban sem mért a KSH. A tyúkok száma lényegében nem változott egy év alatt, míg a tojóállomány 1,6 százalékkal csökkent. Kacsából, libából és pulykából is kevesebbet tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A juhállomány 1,1 millió, az anyajuhoké 782 ezer volt, az előbbiek száma 48, utóbbiaké 16 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. A kecskék létszáma is csökkent, egy év alatt kétezerrel, nőtt ugyanakkor a magyar gazdaságokban tartott nyulak száma, az elmúlt év decemberében elérte a 1,2 milliót, ami 32 ezres bővülésnek felel meg.

A már említett szarvasmarha-állomány 2019. december 1-jén 909 ezer volt. Ezen belül a tehenek létszáma elérte a 412 ezret, ami egy év alatt 2,2 százalékos emelkedésnek felel meg. A növekedéshez hozzájárulhatott a tej felvásárlási árának emelkedése is. A statisztika szerint egy év alatt 5,6 százalékkal drágult a tej, literenként átlagosan 102 forintot fizettek a gazdáknak a feldolgozók.

A húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 65 ezerrel emelkedett, ami 63 százalékos növekedés. Ebben az exportkereslet játszott elsősorban szerepet: 2017 óta ugyanis fokozatosan emelkedett a külföldön eladott élő szarvasmarhák száma, 2019 novemberéig mintegy ötvenezer tonnát értékesítettek a külpiacokon a tenyésztők, ami az elmúlt öt év legjobb eredményének számít.

A magyar élő szarvasmarha legfontosabb felvevő országai Törökország, Ausztria, Koszovó, Horvátország és Oroszország. Bár a Törökországba irányuló kivitel kissé csökkent az elmúlt évben, más piacokra azonban nagyobb mennyiséget tudtak szállítani a magyar szarvasmarha-tenyésztők.