Hosszas viták után dőlhet el a 2021-es minimálbér összege

Megkezdődtek a jövő évi minimálbér összegéről szóló egyeztetések a kormányzat, valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a bérek emelésének a kérdése. A kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről.

– Konkrét számok egyelőre nem hangzottak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén. Az egyeztetésen elsősorban a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodás eddigi eredményeit értékeltük.

A jelenlegi, óriási bizonytalanságot okozó járványhelyzetben teljesen természetes, hogy óvatosak a szociális partnerek és a kormányzat is.

Kritikus időszak előtt állunk, ezért elhúzódó, talán eddig még sohasem tapasztalt nehézségű tárgyalások után születhet döntés a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Mészáros Melinda.

A sokakat érintő garantált bérminimumért és a jóval kisebb létszámú, minimálbér összegéért dolgozók számíthatnak az emelésre
Fotó: MTI

A Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte,

abban már most egyetértett a kormányzati oldal, a szakszervezetek és a munkáltatók is, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően csak 2021-re, vagyis egy évre szülessen megállapodás. Felvetődött ugyanakkor, hogy a minimálbérek éves változásának jövőbeni kereteit már most alakítsák ki a felek.

Mészáros Melinda szerint ez előremutató felvetés, mivel a 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló, feltételhez kötött munkáltatói járulékcsökkentési irányokat is tartalmazó bérmegállapodás megkötése egyértelműen jó döntés volt.

Elkerülhetetlen a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése.

Egyfelől azért, mert mindenkinek az az érdeke, hogy az elmúlt években gyorsuló piaci és állami bérfelzárkóztatás ne törjön meg. Másfelől a környező országokban átlagosan öt és tíz százalék között nőhet a minimálbér a már korábban, még a járvány előtt elfogadott kötelezettségek miatt, országonként eltérő okokból. Ezt a szintet Magyarországnak is tartania kell azért, hogy a hazai legalacsonyabb kereset ne távolodjon el jobban a régió átlagától.

A liga ebben a helyzetben ugyanakkor óvatos, a konkrét álláspontját csak a VKF elé terjesztett kormányzati és munkáltatói kimutatások alapján alakítja ki – hangsúlyozta Mészáros Melinda.

Tagállami hatáskörben lesz európai a minimálbér

A tisztességes minimálbér kereteinek meghatározásához nyújt be irányelvjavaslatot az Európai Bizottság – jelentette be Ursula von der Leyen. A bizottság elnöke ugyanakkor kiemelte: a javaslat a minimálbérek keretére vonatkozik, a nemzeti hagyományok, a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadságának tiszteletben tartásával. Nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem. A közlemény szerint Brüsszel javaslata mindössze ajánlásokat fogalmaz meg, de továbbra is a tagállamok hozzák meg az döntéseket.