Négynapos munkahéttel kísérletezik a fejlett világ

Egyre több fejlett országban próbálják ki a munkáltatók a négynapos munkahetet. Egyes országokban az állami szektorban kísérleteznek a háromnapos hétvége bevezetésével, máshol a cégek indítanak kísérleti programokat. Magyarországon is lehetőség nyílik az új munkarend kipróbálására, noha a munkáltatók egyelőre óvatosak. Nem mindenhol örülnek a dolgozók a terveknek, de összességében jó a kevesebb munkanap fogadtatása.

Budapest, 2019. november 20. A hálózati és üzemeltetési központ a Magyar Telekom és a T-Systems közös Könyves Kálmán körúti székházában 2019. november 19-án. A 105 ezer négyzetméteres ingatlan az ország legnagyobb irodaháza. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Nemcsak az általánossá váló otthoni munkavégzés jelzi a munkaerőpiac gyökeres átalakulását a fejlett országokban. Egyre több helyen próbálják ki a munkáltatók a négynapos munkahetet. Ennek több formájával is kísérleteznek.

Nagy-Britanniában a jövő héttől több tízezer munkavállaló csatlakozhat a Cambridge és az Oxfordi Egyetem, valamint más szervezetek közös kezdeményezéséhez, amelynek lényege, hogy 

a rövidebb munkahét ellenére is százszázalékos bért kapnak a munkavállalók. 

A programban több mint hetven vállalat vesz részt.

A négynapos munkahét egyre több országban jelenik meg. A belga kormány februárban döntött a bevezetéséről, ugyanakkor a brit modelltől eltérően a munkavállalók tényleges munkavégzése nem csökkenne. A négynapos munkahét Belgiumban azt jelenti, hogy a dolgozóknak napi tíz órát kell ledolgozniuk, vagyis a heti munkaórák száma változatlan maradna.

Számos országban régóta lehetőség van a négynapos munkarendre. Ennek nem feltétlenül örülnek a dolgozók, mivel a négyszer nyolc órás heti munkaidőért arányosan kevesebb bért is fizetnek a foglalkoztatók vagy a kieső munkaórákat máskor kell ledolgozniuk. A munkavállalói érdekképviseletek támogatják a rövidebb munkaidőt, de arra hívták fel a figyelmet, hogy 

az elmúlt évtizedekben a termelékenység jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a munkavállalók keresete. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások extraprofitjából sem bér, sem szabadidő formájában nem részesültek arányosan a dolgozók.

Magyarországra is betört a négynapos munkahét ötlete: a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom-csoport is elindítja a pilotprojektjét a négynapos munkarend megvalósíthatósága kapcsán – közölte a Magyar Telekom. Kiemelték: reprezentatív országos kutatást és a munkaerőpiac szereplőinek megszólításával társadalmi párbeszédet is kezdeményeznek, amelyben felmérik a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét. 

A tesztjellegű programban a telekommunikációs vállalatnál jú­lius és október között négy munkaterületen – például az ügyfélkapcsolatok kezelésében is – átállnak a négynapos munkarendre. Az innovatív kísérlettől a társaság azt várja, hogy javulni fog a működésük, miközben támogatják a munkavállalók hatékonyságát, az életminőségük javulását a munka és a magánélet egyensúlyának figyelembevételével.

Jó és rossz példákkal egyaránt találkozhattak a munkavállalók az elmúlt években. Jó példa Izland, ahol a kormány a közalkalmazottaknál vezetett be négynapos munkahetet. A beszámolók szerint az érintettek a több pihenőnapnak köszönhetően innovatívabbá váltak és hatékonyabban dolgoztak, nyitottá váltak az önképzésre. A jobb minőségű munka iránti igény mellett sokan olyan szempontokra is komolyabban odafigyelnek, mint a fenntarthatóság vagy a klímaváltozás fékezésére tett egyéni erőfeszítések fokozása.

Rossz példa, hogy Franciaországban a 2000-es években a kormány a teljes munkaidős foglalkoztatás óraszámát 39-ről 35 órára csökkentette. Ez összességében nem hangzik jelentősnek, de a gyakorlatban az intézkedésnek semmilyen nyoma sem volt. A munkaadók változatlan munkaórában foglalkoztatták alkalmazottaikat, amelyet túlóra elrendelésével értek el. Ezeket a túlórákat viszont sokszor nem tartották nyilván vagy nem fizették ki a kötelező túlórapótlékot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)