Négynapos munkahéttel kísérletezik a fejlett világ

Egyre több fejlett országban próbálják ki a munkáltatók a négynapos munkahetet. Egyes országokban az állami szektorban kísérleteznek a háromnapos hétvége bevezetésével, máshol a cégek indítanak kísérleti programokat. Magyarországon is lehetőség nyílik az új munkarend kipróbálására, noha a munkáltatók egyelőre óvatosak. Nem mindenhol örülnek a dolgozók a terveknek, de összességében jó a kevesebb munkanap fogadtatása.

Nagy Kristóf
2022. 06. 12. 8:30
Budapest, 2019. november 20. A hálózati és üzemeltetési központ a Magyar Telekom és a T-Systems közös Könyves Kálmán körúti székházában 2019. november 19-án. A 105 ezer négyzetméteres ingatlan az ország legnagyobb irodaháza. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tesztjellegű programban a telekommunikációs vállalatnál jú­lius és október között négy munkaterületen – például az ügyfélkapcsolatok kezelésében is – átállnak a négynapos munkarendre. Az innovatív kísérlettől a társaság azt várja, hogy javulni fog a működésük, miközben támogatják a munkavállalók hatékonyságát, az életminőségük javulását a munka és a magánélet egyensúlyának figyelembevételével.

Jó és rossz példákkal egyaránt találkozhattak a munkavállalók az elmúlt években. Jó példa Izland, ahol a kormány a közalkalmazottaknál vezetett be négynapos munkahetet. A beszámolók szerint az érintettek a több pihenőnapnak köszönhetően innovatívabbá váltak és hatékonyabban dolgoztak, nyitottá váltak az önképzésre. A jobb minőségű munka iránti igény mellett sokan olyan szempontokra is komolyabban odafigyelnek, mint a fenntarthatóság vagy a klímaváltozás fékezésére tett egyéni erőfeszítések fokozása.

Rossz példa, hogy Franciaországban a 2000-es években a kormány a teljes munkaidős foglalkoztatás óraszámát 39-ről 35 órára csökkentette. Ez összességében nem hangzik jelentősnek, de a gyakorlatban az intézkedésnek semmilyen nyoma sem volt. A munkaadók változatlan munkaórában foglalkoztatták alkalmazottaikat, amelyet túlóra elrendelésével értek el. Ezeket a túlórákat viszont sokszor nem tartották nyilván vagy nem fizették ki a kötelező túlórapótlékot.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.