Nemcsak az általánossá váló otthoni munkavégzés jelzi a munkaerőpiac gyökeres átalakulását a fejlett országokban. Egyre több helyen próbálják ki a munkáltatók a négynapos munkahetet. Ennek több formájával is kísérleteznek.
Nagy-Britanniában a jövő héttől több tízezer munkavállaló csatlakozhat a Cambridge és az Oxfordi Egyetem, valamint más szervezetek közös kezdeményezéséhez, amelynek lényege, hogy
a rövidebb munkahét ellenére is százszázalékos bért kapnak a munkavállalók.
A programban több mint hetven vállalat vesz részt.
A négynapos munkahét egyre több országban jelenik meg. A belga kormány februárban döntött a bevezetéséről, ugyanakkor a brit modelltől eltérően a munkavállalók tényleges munkavégzése nem csökkenne. A négynapos munkahét Belgiumban azt jelenti, hogy a dolgozóknak napi tíz órát kell ledolgozniuk, vagyis a heti munkaórák száma változatlan maradna.
Számos országban régóta lehetőség van a négynapos munkarendre. Ennek nem feltétlenül örülnek a dolgozók, mivel a négyszer nyolc órás heti munkaidőért arányosan kevesebb bért is fizetnek a foglalkoztatók vagy a kieső munkaórákat máskor kell ledolgozniuk. A munkavállalói érdekképviseletek támogatják a rövidebb munkaidőt, de arra hívták fel a figyelmet, hogy
az elmúlt évtizedekben a termelékenység jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a munkavállalók keresete. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások extraprofitjából sem bér, sem szabadidő formájában nem részesültek arányosan a dolgozók.
Magyarországra is betört a négynapos munkahét ötlete: a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom-csoport is elindítja a pilotprojektjét a négynapos munkarend megvalósíthatósága kapcsán – közölte a Magyar Telekom. Kiemelték: reprezentatív országos kutatást és a munkaerőpiac szereplőinek megszólításával társadalmi párbeszédet is kezdeményeznek, amelyben felmérik a hazai munkavállalók és munkaadók véleményét.
