– A hároméves megállapodásban az szerepel, hogy 2027-re – az európai uniós minimálbér-irányelv szerint – a minimálbérnek el kellene érnie a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ebben illene egy folytonosság, vagy akkor a kormány, vagy a munkáltatók mondják ki: már más a cél – tette hozzá Zlati Róbert.
Minimálbér: mit mondanak a munkáltatók?
– Tekintsünk vissza a hároméves bérmegállapodásra: a minimálbér újratárgyalása a keretfeltételek ilyen jelentős eltérése esetén elkerülhetetlen – mondta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kiemelte, hogy az egyezség arra épült, hogy egy dinamikus gazdasági növekedésből a munkavállalók is részesedjenek, különös tekintettel a legkisebb keresetűek bérfelzárkóztatására. A várt gazdasági növekedés töredéke teljesült: a 12 százalék feletti növekedés helyett egy három százalék alatti valósulhat meg a 2025-27-es években összesen, mérsékelt infláció mellett.
– Ebből nyilvánvalóan nem lehet folytatni a kétszámjegyű minimálbér-emeléseket – érvelt Perlusz László. A megállapodás már egy százalékpontos összesített eltérés esetén újratárgyalást ír elő az adott évben, idén pedig ennél sokkal több az eltérés. A főtitkár szólt arról is, hogy a kormány ezen a területen a legkisebb keresetű munkavállalók adóterhének mérséklésével nyújt segítséget. Ez azt jelenti, hogy – a kormányzat információja szerint – bruttó 680 ezer forint alatt csökken az adóterhelés, a minimálbér esetében ez kilenc százalékos nettó bérnövekedést jelent.
A munkabér bruttó emelését tekintve a munkaadói oldal bruttó négyszázalékos emelést tart elérhetőnek.
A kettő együtt összesen tehát 13 százalékos emelkedést jelentene a kézhez kapott minimálbér tekintetében, ami – az inflációs várakozások alapján – reálbérben is tízszázalékos nagyságrendű emelkedés lenne. Várakozások szerint az átlag- és mediánbér is jelentős reál növekedést érhet el.
