Újabb hitelek áramlanak a hazai mezőgazdaságba

Egyre több hitelt vesznek fel az agrárium és az élelmiszeripar szereplői, ugyanakkor a mindennapi költségek finanszírozása helyett elsősorban a fejlesztések megvalósításához igényelnek banki finanszírozást. Jóllehet sok a piaci alapú kölcsönügylet is, a gazdálkodók sok esetben tudnak élni valamilyen támogatott lehetőséggel.

Forrás: Éberling András

Továbbra sem csillapodik a mezőgazdasági vállalkozások beruházási láza, ezt jelzik a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai is. Eszerint az év második negyedében mintegy 15,3 százalékkal nőtt az agrárberuházások mértéke. Bár az ágazat fejlesztéseit nagyban segítik az elérhető európai uniós források, a legtöbb vállalkozás hitelt is igénybe vesz elképzeléseinek megvalósításához. A gazdaságokat ráadásul a kedvező kamatkörnyezet is arra ösztönzi, hogy beruházásaikhoz előnyös feltételekkel banki finanszírozást vegyenek igénybe. Nem csoda tehát, ha az elmúlt években dinamikusan bővült az ágazat hitelállománya, a folyószámla és forgóeszköz típusú kölcsönök mellett pedig legnagyobb arányban a beruházási hitelek ugrottak meg. A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint az agrár-élelmiszergazdaság hitelállománya az idei első fél év végén 1186 milliárd forintot tett ki, aminek több mint a felét piaci alapon vették fel a vállalkozások. A fennmaradó hányadot valamilyen kedvezményes konstrukció keretében igényelték az érintett gazdaságok.

Az ágazat valamennyi szegmensé­ben nőtt az érdeklődés a banki finanszírozás iránt. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya mintegy öt százalékkal 322,8 milliárd forintra, az élelmiszeriparban működőké csaknem 18 százalékkal 4,5 milliárd forintra nőtt az év második negyedében. A kisebb gazdaságok közül a szántóföldi növénytermesztők vették fel a legtöbb új hitelt, de az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák és a feldolgozással foglalkozó egyéni vállalkozók és őstermelők is kivették a részüket az új kölcsönök igényléséből.

Sok élelmiszeripari és húsfeldolgozó vállalkozás fejlesztett kölcsön segítségével
Fotó: Éberling András

Az Agrárminisztérium adatgyűjtése szerint a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya is jelentősen bővült. Az újonnan folyósított összeg az előző évekhez képest a kétszeresére nőtt, ami elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok aktivitásának köszönhető. Az ágazatban korábban kihelyezett évi 11,7 milliárd forint helyett 41,8 milliárd forintnyi új hitelt igényeltek a cégek. A legtöbb kölcsönt a baromfitenyésztőknek folyósították, de a szarvasmarhatartók is éltek a kedvező kamatkörnyezet adta lehetőségekkel. Az élelmiszeripari vállalatok hitelállománya 67,2 milliárd forinttal nőtt az előző évhez viszonyítva, így meghaladta az 507 milliárd forintot. A cégek a legtöbb esetben valamilyen fejlesztést finanszíroztak a felvett kölcsönből, ugyanis a beruházási célú kölcsönök az egy évvel korábbival összevetve több mint 20 százalékkal, 202,2 milliárd forintra nőttek. A hitelek legnagyobb része továbbra is a húsfeldolgozással foglalkozó cégekhez került. A legaktívabbak itt is a baromfiágazat szereplői voltak, a feldolgozók az előző évhez képest több mint hatmilliárd forintnyi új hitelt vettek fel.

A legkisebbektől a legnagyobbakig

Stratégiai megállapodást kötött a Takarékbank Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA). A szorosabb együttműködés célja az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozások fejlődésének támogatása. Herczegh András, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az unióban jelenleg is komoly viták folynak a közös agrárpolitika következő, hétéves időszakának költségvetéséről. Fontos ugyanakkor, hogy a várhatóan kevesebb forrás ne okozzon fennakadást a gazdálkodók napi üzletmenetében és a fejlesztések megvalósításában. Ezért az AVHGA és a Takarékbank egyedi termékekkel és személyre szabott konstruk­ciókkal minél szélesebb körben és a lehető legkedvezőbb kondíciókkal kívánja elérhetővé tenni a finanszírozást a legkisebb gazdálkodók, valamint a nagyobb vállalkozások számára is. Kulcsfontosságú a digitális technológiák és a precíziós gazdálkodás szélesebb körű alkalmazása is.