Cseke Péter: A színházban nincs helye pártoskodásnak

A Vidéki Színházak Fesztiválja legjobb előadásának díját a kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciója kapta. A teátrum a Westendre tart.

– A korszakváltás csak szomorúságot hozna?
– Előnye is van: egy nagy tisztulást is hozhat, jelenleg ez zajlik a szakmánkban. Ha minél inkább szakmaiabb ez a tisztulás, akkor igazán jó: ha a jó rendezőket, a jó színészeket nem hozza hátrányba. Tudjuk egymásról, ki jó, ki kevésbé, ha felmegy a függöny, minden kiderül: mindenki látja, mi egy jó előadás, mi egy jó rendezés, mi egy jó alakítás. A közönség is, csak nem tudja úgy megfogalmazni a miérteket. Nagyon féltettek, mikor igazgatóságom második évadjának végén bemutattuk az Amadeust: azt mondták, jaj, ilyet Kecskeméten nem lehet, május végén csak operettet szabad játszani. Az élet nekem adott igazat: ha valami jó, akkor a prózai darab is operettsikerrel mehet. Nem hiszek abban, hogy a mai világban csak musicaleket, nagy vígjátékokat kell játszani, mert úgymond a közönség a színházban csak szórakozni és nevetni akar.

A találékony szakács új menüt állított össze

– Említette a nehéz helyzetet: sosem hallottam panaszkodni, pedig tudvalevő, hogy a kecskeméti színház költségvetése nem túl nagy. Jövőre lépnek életbe az előadó-művészeti törvény újabb módosításának rendelkezései: várható ettől forrásbővülés?
– A pécsi országos színházi évadnyitón L. Simon László államtitkár úr elmondta, hogy a színházaknak se kevesebb, se több pénze nem lesz, bár megváltoztak a színházi besorolások, lesznek nemzeti és kiemelt társulatok. Mi kiemelt státust kapunk, de szerintem ezzel nem lesz több pénzünk, remélem, kevesebb sem. A színház működéséhez ad a város, ad az állam és van saját bevételünk, ráadásul a társasági nyereségadó egy részét a nagyobb vállalatok két éve, az előadó-művészeti törvény első módosítása óta a színház támogatására fordíthatják. A kecskeméti színháznak van egy fantasztikus gazdasági igazgatója, akivel minden évben elkészítjük a költségvetést, megnézzük, mennyi a színház működési költsége, s ami fennmarad, abból kell színházat csinálnunk, előadásokat létrehoznunk. Az ideális éppen a fordítottja kellene legyen, ha a költségvetésünk abból indulna ki, hogy a társulat fejlődésére, a repertoár megújítására mennyit kell fordítani, majd a színház fenntartásához szükséges összeget hozzárendelnék a költségvetésünkhöz. De most így kell főznünk, a legjobb helyzetet kell megtalálnunk: olyan darabokat kell bemutatnunk. Ráadásul a színházunkat legutóbb huszonhat éve renoválták, de akkor sem nyúltak a tetőszerkezethez, emiatt többször beázott, aminek a nyomait elődeim idején csak eltakarták. Ennek következménye az lett, hogy a két páholyfolyosónk leszakadt. Meg kellett csináltatnunk saját erőből: a díszlet- és jelmezköltségeket kellett így megkurtítani. Mindenesetre egy jó időre ezt a problémát megoldottuk, a színházunk most kezdi visszakapni az igazi szépségét.

Jelenet a kecskemétiek fesztiválgyőztes előadásból: Keresztény Tamás, Márton András és Porogi Ádám

Fotó: Vidéki Színházak Fesztiválja

– Most így kell főzniük, ehhez kell a találékony szakács. Milyen „menüt” állított össze a mostani évadra?
– Nyár elején bemutattuk az Újvilág Passiót, ami régi vágyam volt. Pilisszántón nem sikerült létrehoznom, de tudtam, ha egyszer olyan helyzetben leszek, akkor mindenképpen megvalósítom. Kecskeméten van egy csodálatos arborétum, aminek kéthektáros része egyházi tulajdon, azon áll egy 1764-ben épült Mária-kápolna, amelynek tőszomszédságában megtaláltam egy olyan játszóhelyet, hogy gyakorlatilag színpadot sem kellett építeni, csak nézőteret, öltözőket. Nagyon nagy sikerrel játszottuk az arborétumban és innentől minden nyáron játszani is fogjuk itt az Újvilág Passiót. Ez az előadás megvan, nem lesz díszlet és jelmezköltség, s mivel a színházban próbáltuk a nagy részét, ezért bérletben behoztam az évadba: szeptember 21-én, a magyar dráma napján mutatjuk be.  Mintegy huszonöt éve mutatta be a Madách Színház – szerintem ma is menne, ha valami miatt le nem veszik a műsorról – a Doctor Herz-et, Tolcsvay László, Müller Péter és Bródy János darabját, ami a lelkiségével, szépségével, a zenéjével újra életet kaphat. Remélem, február 5-én, amikor a darab bemutatójának huszonöt éves jubileumát ünnepeljük, össze tudom hívni a pesti és a kecskeméti színészeket egy kis ünnepségre. Mióta én vagyok a színház igazgatója, minden szilveszterkor egy nagy vígjátékkal kedveskedünk a közönségnek: ez ebben az évben a Páratlan páros lesz. A tavaszi bemutatónk Shakespeare Viharja Bagó Bertalan rendezésében, majd egy nagy vígjáték, Heltai Jenő Naftalinja. A gyerekeknek, fiatalabbaknak ajánlva az idei évadban Nemes Nagy Ágnes és Novák János bors nénijét, valamint a Mátyás király meséjét mutatjuk be. A Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdió. A kamaraszínház első bemutatója egy különlegesség, magyar színházban még nem játszották, most fordították le: ez Bertolt Brecht darabja, az Angliai második Edward élete címet viseli, Zsótér Sándor fogja rendezni. A következő bemutatónk a Chioggiai csetepaté, ennek előbemutatóját Gyulán a Gyulai Várszínházzal közösen már megtartottuk. Nem titkolt vágyam az volt, hogy olyan előadásunk is legyen, ami egy nagy eseményhez kapcsolódik: idén március végén gördült ki a kecskeméti gyár első Mercedese, ami Kecskemétnek és környékének a csodaautója, így hát bemutatjuk a Meseautót, Benedek Miklós rendezésében. A Ruszt stúdióban már folyik Kaffka Margit kisregénye, a Hangyaboly színpadi adaptációjának próbái, Dér András rendezi, majd Pierre Notte Két néni, ha elindul című groteszk utazása következik, ezt követi Vasárnapi gyerekek címmel egy mai családtörténet, a darabot Réczei Tamás írja és rendezi. Ezenkívül csinálunk még egy bérleten kívüli előadást, a címe: Lesz vigasz? A története szerint egy művelődési házat akarnak megszüntetni egy faluban, mert följutott a megyei háromba a helyi futballcsapat és kellene egy stadion. Nagyon vidám, jópofa játék lesz, sok-sok musical- és operett részlettel.

A kecskeméti színház a Westendre tart

–  Azt nem említette, hogy ön rendezi a Heltai-darabot. Volt különleges indoka, hogy a Naftalint veszi elő?

– Nekem elsődleges egy darab kiválasztásánál, hogy milyen a társulat, a társulati tagokra keresek darabot. A Buborékok is ilyen: hatalmas létszámmal dolgozik az előadás, sok fiatal és idősebb színész is szerepet játszik benne. Kevés olyan társulat van, ahol ki lehet osztani ezt a darabot. Nálunk igen, mert kiváló társulatunk van. Nem véletlen, hogy a Vidéki Színházak Fesztiválján a kecskeméti színház kapta a fődíjat. Ezzel a kitüntető címmel erősítették meg, hogy Kecskeméten komoly műhelymunka folyik. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a Kecskeméti Katona József Színház az ország egyik legkiválóbb színházi műhelye.

„Nekem elsődleges egy darab kiválasztásánál, hogy milyen a társulat, a társulati tagokra keresek darabot.”

– Úgy tudom, a kecskeméti színházat meghívták a Westendre. Mesélne erről?
– 2013. április 28-án játsszuk majd a Westenden, a St Martins Theatre-ben az Egérfogót. Az előadást múlt évadban mutattuk be Kecskeméten. Londonban hatvan éve folyamatosan megy ez a darab, a mostani jubileumba néhány előadást meghívnak. Egy német, egy cseh előadásról tudok, velünk, kecskemétiekkel tárgyalnak még, egész közel jutottunk a szerződéskötésig, megvan már az időpont. Húsz évre visszamenőleg megnézettem: magyar prózai társulat nem játszott Londonban, ráadásul a Westenden. Ez egy nagyon nagy dicsőség nekünk, hogy minket választottak, nagy várakozással tekintünk az előadás elé, hiszen az egyetemes magyar színházi kultúrát képviselhetjük Londonban.