Dokufilm a kuláklisták áldozatairól

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Kulák volt az apám – dokufilm készült a középparasztság tragédiájáról.

Grund
2014. 06. 28. 18:14

Rámutatott: a kulák szitokszónak számított, miközben ezek az emberek településük meghatározó személyiségei voltak, akik értették szakmájukat és jó gazdákként példaértékű gazdaságokat építettek fel.

Kifejtette, a kuláknak bélyegzettekre úgy tekintettek, mint az előző, kizsákmányoló rendszer utolsó maradványaira, akik a szocialista mintára átszervezendő magyar mezőgazdaság gátjai.

Ezért igyekeztek őket sakkban tartani és minden lehetséges eszközzel megfélemlíteni – magyarázta.

Felidézte, a politikai megbélyegzettség a kuláklisták eltörlése után sem szűnt meg: 1950 és 1953 között 400 ezer embert ítéltek el közellátás veszélyeztetése vétsége miatt.

Czira Szabolcs, Nagykőrös fideszes polgármestere kifejtette: számára az a legfájdalmasabb, hogy a kuláküldözés olyan félelemmel itatta át az érintettek lelkét, hogy sokan a saját családjuknak, gyermekeiknek sem merték elmondani történetüket, és máig nem mernek róla beszélni.

Reményét fejezte ki, hogy a most bemutatott alkotásból játékfilm is készül, hozzátéve: nagy tartozása a magyar társadalomnak, hogy megpróbálja pótolni ennek a „félremagyarázott korszaknak” a hiteles bemutatását.

Rámutatott arra, a 20. században két „szörnyű ideológia” szedte áldozatát: a fasizmus és a kommunizmus. Hozzátette, a kulák bűne az volt, hogy alkalmazott embereket, miközben ma „összetesszük a két kezünket”, ha egy-egy vállalkozó megteszi ugyanezt és munkát ad másoknak.

Míg a fasizmus áldozatain nincs, a kommunizmus áldozatain ma is ott a bélyeg − mondta.

A polgármester közölte: előbbiek máig kutatnak a felelősök után, míg a kommunizmus bűneit elkövetőket eddig senki nem kereste és nevezte meg.

Ezekre az emberekre is rá kell mutatni, nevesíteni őket, hiszen tönkretettek életeket és a legnagyobb veszteséget okozták, amikor lelkeket tiportak meg − hangsúlyozta, és bejelentette: Nagykőrösön az ősszel pénzalapot különítenek el a történészeknek és a helyi fiataloknak e korszak feldolgozásához.

A Kulák volt az apám című dokumentumfilmben megszólalnak az egykori meghurcoltak leszármazottai, köztük olyanok is, akik szüleikkel együtt megjárták a kényszermunkatábort.

Visszaemlékezők felidézik drámai emlékeiket, a padlássöpréseket, a kihallgatásokat.

Az egyik szereplő például arról beszélt, hogy miként rugdosta meg egy fiatal ávós tiszt, amikor megpróbálta elkísérni édesanyját az egyik ilyen, gyakran veréssel végződő elszámoltatásra.

Az 52 perces alkotást archívumokból válogatott fotók, híradórészletek egészítik ki.

 

A filmben láthatók azok a felvételek, amelyeket egy fényképész készített a munkatáborban egy becsempészett fényképezőgéppel, a képeken a rabság mindennapjai láthatók.

Felhasználták azokat a kitelepítettekről készíttetett karikatúrákat is, amelyeket propagandacéllal a helyi intézmények, kultúrházak üzenőfalára raktak ki.

A pénteki ősbemutatóra meghívták a filmben megszólalókat és azokat, akiknek személyes emlékeik vannak a kuláküldözésről.

A későbbiekben Budapesten és több vidéki városban is terveznek vetítést, az iskoláknak oktatási anyagként szeretnék DVD-formátumban is megjelentetni.

A Kulák volt az apám című film bemutatóját Nagykőrösön a kuláküldözés emléknapja alkalmából tartották. A bemutatót megemlékezés és koszorúzás előzte meg.

A filmet az MTVA is támogatta, a Duna ősszel tűzi műsorára.

(Nyitóképünkön Kabay Barna rendező-producer gyújt mécsest a kitelepítettek emlékére.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.