Sylvia Leidemann éves rendszerességgel jár Magyarországon. − Nagyon szeretek magyar zenészekkel dolgozni. Magyarország rengeteg jól képzett zenésszel büszkélkedhet, és akárhányszor ide jövök, magamba szívom a jó és profi zenélés örömét. Épp emiatt nekem nagyon fontos, hogy minden évben visszalátogassak ide. Egyébként a Liszt Ferenc Zeneakadémia ösztöndíjasa voltam 1986 és 1989 között, attól kezdve Magyarországon elsősorban előadóművészként tevékenykedem. Létrehoztam itt egy kamarakórust, az Encuentrost (Találkozások), amivel hosszú évek óta terjesztjük a dél-amerikai zenei örökséget. Két kultúra találkozását fejezi ki a névadás: én ugye „külföldről” jöttem ide anno, Emellett csembalóművészként és régizenészként lépek fel és szervezek különféle koncerteket Magyarországon. – Legutóbb, az elmúlt hétvégén a Sopronban megtalált zeneművek ősbemutatóját tartotta a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében, az Ars Sacra Alapítvány szervezésében, a koncertet Ferenc pápának ajánlotta.
Mivel Ferenc pápa a Dél-Amerikában nagy jelentőségű jezsuita egyházat képviseli, ezért kiváló példamutató lehet – véli Sylvia Leidemann. – A jezsuiták és a ferencesek a spanyol hódítókkal ellentétben – akik meglehetősen kegyetlenül bántak az őslakosokkal – egyfajta szinkretizmusra, a vallási okból, ürügyből fakadó ellentétek összeegyeztetésére törekedtek, többek között azáltal, hogy megtanulták az őslakosok nyelvét, tisztelték a szokásaikat. Személy szerint nagyon örülök, hogy Jorge Mario Bergoglio lett a pápa. Régóta ismerem, követem a munkásságát, és nálunk Argentínában – ahol komoly probléma a szegénység – mindenki tudja, hogy fontos neki a szegények pártfogolása. Szerzetesként szerényen viselkedik, puritán módon él. Mint argentin állampolgár, én azt várom tőle, hogy segítsen nem csak Argentínának, de az egész világnak a szegénység leküzdésében, és segítsen abban, hogy a hit minél több emberhez eljusson. Úgy gondolom, ő a katolicizmusban egyfajta „felfrissítő” szerepet fog betölteni.
