Eredetileg nem is vérnyomok után kutattak
Kliti Grice elmondta, hogy a kutatócsoport eredetileg nem dinoszauruszvér nyomait kereste, hanem a munkájukat egy tágabb kérdés vezérelte: vajon egy ősi élőlény eredeti biológiai jellemzőinek mekkora része maradhat fenn a fosszilizálódás során?
A vizsgálat alkalmával Grice és kutatócsoportja az Aratasaurus museunacionali – egy Brazíliában, a kora kréta korban élt kis termetű, kihalt theropoda faj –, végtagcsontjait tanulmányozta.
A theropodák a két lábon járó, többnyire húsevő dinoszauruszok egy csoportját alkották; közéjük tartoztak az olyan híres ragadozók is, mint például a Tyrannosaurus rex vagy a Velociraptor. A mai madarak szintén a therpodákból alakultak ki a törzsfejlődés során.
A kutatók a kréta korú theropoda végtagcsontjain végzett mikroszkópos és kémiai elemzéseknél számos mikroszkopikus struktúrát fedeztek fel az úgynevezett vaszkuláris csatornákban, vagyis azokban az apró járatokban, amelyek egykor a vérereket vezették át a csontszöveten.
Mikroszkópiát, ásványtani elemzéseket és molekuláris geokémiát ötvöztünk
– mondja a Curtin Egyetem Föld- és Bolygótudományi Karának professzora. „A legfontosabb, hogy a kémiai összetételt in situ – vagyis magában a csontban – vizsgáltuk, így a kémiai jeleket a kövületen belüli fizikai környezetükben lévő mikroszkopikus struktúrákhoz tudtuk kötni. Ez sokkal megalapozottabb megközelítés, mint csupán molekulákat kinyerni egy kövületdarabból, majd feltételezni, hogy azok honnan származnak” -fűzi hozzá a professzor.
A kutatócsoport kémiai elemzései során e struktúrákhoz köthető, megőrződött, és a hemhez kapcsolódó vegyületeket azonosított.
