T. rex: taposhatta-e a Dunántúl földjét a hírhedt zsarnokgyík?

A dinoszauruszok koraként is emlegetett mezozoikum, vagyis a földtörténeti középidő csaknem 180 millió éves időtartama alatt a mai Magyarország területét jellemzően tenger borította, így egészen az 1960-as évekig a geológusok és az őslénytankutatók körében az volt az általános felfogás, hogy hiába is keresnénk hazánk földjén a kor emblematikus állatcsoportjának, a dinoszauruszoknak a maradványait. A kréta időszak végén azonban a mai Dunántúl nagyobb részéről visszahúzódott a tenger, és mint a közelmúltban bebizonyosodott, a szárazulattá lett területeken valósággal hemzsegtek a különféle növényevő és ragadozó dinoszauruszok. Éppen ezért önként adódik a kérdés, hogy vajon a késői kréta legemblematikusabb és legfélelmetesebb őshüllője, a T. rex is otthagyhatta-e a lábnyomát a mai Bakony vidékén?

A T. rex volt a valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó Fotó: Science News

A T. rex, vagyis a „zsarnokgyík” a mezozoikum végén élt ragadozó őshüllő egyike a legismertebb dinoszauruszféléknek, nem kis részben Steven Spielberg 1993-ban bemutatott ikonikus alkotásának, a Jurassic Park című mozifilmnek köszönhetően.

A T. rex  Spielberg Jurassic Park című ikonikus mozijának köszönhetően vált az egyik legismertebb dinoszaurusszá   Fotó: Prime Video

T. rex : a kréta végi szárazföldek abszolút ura

A Tyrranosaurus rex a húsevő dinoszauruszok (Theropoda) alrendjébe tartozó Tyrranosauridae család óriás ragadozóinak egyik olyan kihalt faja, ami az őslénytani bizonyítékok szerint csak és kizárólag a mai Észak-Amerika területén élt. Ezzel szemben a Tyrranosaurus nemzetségnek az észak-amerikai rokonhoz szinte megszólalásig hasonló más fajainak fosszíliái Eurázsiából, így többek között Kazahsztán területéről is előkerültek azt bizonyítva, hogy a nemzetség elterjedési területe jóval szélesebb volt az amerikai kontinensnél.

Az ázsiai „T. rex”, a Tarbosaurus baatar  Fotó: Renderosty

 E hatalmas ragadozók a kréta időszak legvégén, a 72 millió éve elkezdődött és a 66 millió éve a dinoszauruszok rapid kihalását eredményező K/T-aszteroida becsapódásával véget ért úgynevezett maastrichti korban jelentek meg, alig két-három millió évvel a végzetes kataklizma bekövetkezése előtt.

66 millió éve a K/T-aszteroida becsapódása okozta a dínók végzetét   Fotó: NASA

66 millió éve a Mexikói-öböl térségében a mai Yucatán-félsziget közelében egy 12-15 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a földkéregbe. A tengeraljzat alatt eltemetődve megtalálták a 180-190 km átmérőjű becsapódási kráter maradványait is. A kráter méretéből és formájából kinematikai modellezéssel számították ki a becsapódó égitest átmérőjét és becsült sebességét is, utóbbi érték 72 000 km/h körüli volt. A becsapódási energia százmillió hirosimai atombombáéval lehetett egyenlő. Az úgynevezett K/T-esemény globális katasztrófát és rapid kihalási hullámot okozott, ennek estek áldozatul többek között a dinoszauruszok is.

A két lábon járó T. rex, minden idők egyik leghatalmasabb szárazföldi ragadozójának átlagos testhossza 12,2-12,5 méter körüli volt, a testtömege pedig 8,5-14 tonnát nyomhatott. 

Állkapcsában félelmetes, hátrafelé hajló és enyhén fűrészezett élű hatalmas fogak ültek, 

amelyekkel játszi könnyedséggel téphetett ki óriási húsdarabokat az áldozataiból. A T. rex elsősorban a kortársainak számító növényevő hadrosauridákra és ceratopsiákra vadászott, de valószínűsíthetően nem vetette meg a dögevést sem. 

A kréta végén a Tyrranosauridák álltak a szárazföldi tápláléklánc csúcsán    Fotó: Royal Ontario Museum

A hatalmas, másfél méter hosszú koponya az orr és a szemek vonalában elkeskenyedett, ami rendkívül jó binokuláris térlátást biztosított a késői kréta szárazföldi csúcsragadozója számára.

Dinoszauruszok a Bakonyban

A hosszú ideig, 79 millió évig tartó kréta időszakban a mai Magyarország területét legnagyobb részt tenger borította. A kréta derekán, nagyjából 100 millió éve, az albai korban érte el a világóceán a legmagasabb ismert vízszintjét. A globális tengerszint mintegy 200 méterrel lehetett magasabb a jelenleginél, és a Föld 83 százalékát borította el a világóceán a mostani 69 százalékkal szemben; az összes szárazföld együttes területe csak alig 17 százalékát tette ki ekkor a Föld felszínének. Ennek tudható be, hogy a mai Európa legnagyobb részét tenger borította. 

A Föld a késői kréta időszakban   Fotó: ESA

Amikor a tengerszint fokozatosan csökkenni kezdett, 85 millió éve, a cenomán korban a Dunántúlt elborító sekélytengerből egy hosszú szigetív emelkedett ki a Bakony területén. A meleg és nedves trópusi éghajlatnak köszönhetően a szigettenger szárazulatait buja vegetáció borította, ideális élőhelyet kínálva a szárazföldi fauna számára is. Korábban úgy vélték, hogy Magyarország trianoni határain belül esélytelen a földtörténeti középidő szárazföldi állatvilágának maradványai után kutatni, mivel ebben a geológiai korszakban tenger borította el Magyarország területét. (Még a századforduló idején báró Nopcsa Ferenc, az erdélyi Hátszegi-medencében felfedezte a Kárpát-medence első dinoszaurusz fosszíliáit, ami azt bizonyította, hogy a késői kréta idején léteztek olyan szárazulatok, amelyeken megtelepedhettek az őshüllők.) 

Életkép a kréta időszak végéről   Fotó: Davide Bonadonna / Live Science

1966-ban a pécsi Vasas külfejtés területén a jura időszak elejéről származó theropoda dinoszauruszok lábnyomait azonosították, 

és noha a Komlosaurus carbonis csontmaradványai mind a mai napig nem kerültek elő, e felfedezés mégis azt bizonyította, hogy a trianoni országhatárokon belül is reális esély nyílhat dinoszauruszmaradványokat találni. 2000 nyarán az ELTE két geológushallgatója, Ősi Attila és Tormai András a bakonyi Iharkút bauxitbányájában bukkant rá az azóta világhírűvé vált iharkúti dinoszaurusztemetőre, ahol az elmúlt negyedszázadban több ezer ősmaradványt tártak fel, köztük számos, a tudomány számára mindaddig ismeretlen új dinoszauruszfajt, repülő őshüllőket és egy világszenzációnak számító édesvízi Mosasaurus fajt is azonosítva.

De járhattak-e Tyrranosaurusok a Dunántúlon?

Az iharkúti lelőhelyről olyan dinoszauruszfélék is előkerültek – így például a tülkös dinoszauruszok közé tartozó és új fajként leírt Ajkaceratops kozmai –, amelynek rokonai addig csak az ázsiai lelőhelyekről voltak ismertek. 

Ősi Attila paleontológus professzor, az iharkúti dinoszauruszok egyik felfedezője   Fotó: Polyák Attila / MW

E felfedezések azt bizonyították, hogy a késői kréta időszakban voltak olyan periódusok, amikor a dunántúli szigetív a tengerszint ingadozása miatt egy keskeny földnyelvvel összeköttetésbe kerülhetett az eurázsiai nagy szárazulattal, amelyen át ázsiai eredetű dinoszauruszfajok, köztük növényevők és raptorszerű ragadozók is eljuthattak a mai Dunántúl szárazföldi területeire. Az Iharkúton eddig feltárt leletanyag fajgazdagsága arra utal, hogy a dunántúli dinoszauruszoknak igen nagy volt a biodiverzitása. A kréta legvégén, a maastrichti korban a tenger tartósan visszahúzódott a Dunántúl területéről, amely így több mint húszmillió évre szárazulattá vált.

Az Iharkúton felfedezett tülkös dinoszaurusz, az Ajkaceratops kozmai ázsiai rokonsággal rendelkezett   Fotó: Pecsics Tibor

A forró és nedves trópusi monszunéghajlaton erőteljessé vált a térfelszín mállása, eróziója; ekkor keletkeztek a Bakonyban, illetve a Vértesben is a kiterjedt bauxittelepek. Hogy mi történhetett ezekben az időkben, amikor esetleg tartósabb összeköttetés létesült az eurázsiai kontinenssel, nem tudjuk pontosan, mivel a maastrichti emelet rétegeiből mindeddig még nem kerültek elő dinoszauruszmaradványok. Így természetesen arra sincs válasz, hogy eljuthattak-e eddig esetleg a T. rex rokonai, az ázsiai zsarnokgyíkfélék. Noha Európa területéről mindeddig nem ismertek Tyrranosauridae-maradványok, de pont a páratlanul gazdag iharkúti dinoszaurusztemető felfedezése világít rá arra, hogy amit sokáig valószínűtlennek tartottak, végül mégis valósággá vált.

T. rex fosszilis koponyája   Fotó: Wikimedia Commons

 Még ha egyelőre nem bizonyítható és a jelenlegi ismereteink alapján nem is valószínűsíthető, hogy egykor zsarnokgyíkok járhattak a Dunántúl kréta végi szárazulatán, mindenesetre Iharkút a legjobb példa arra, hogy a hazai föld mélye még mennyi elképesztően érdekes titkot rejthet. 

A kréta időszak végén:

• a tengerszint csökkenése miatt egybefüggő szigetív alakult ki a Dunántúlon,
• ami időnként egy vékony földhídon összeköttetésbe kerülhetett az eurázsiai kontinenssel,
• amelyen ázsiai eredetű dinoszauruszfajok vándoroltak be és telepedtek meg a dunántúli szárazulaton.