Brit miniszterelnök: London az amerikai elnök nemtetszése ellenére is a tárgyalásos rendezés híve

A brit kormány Donald Trump amerikai elnök nemtetszése ellenére is azt vallja, hogy az iráni válságból a tárgyalásos rendezés kínálja a térség és az egész világ számára a legmegfelelőbb kiutat – mondta hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök. Starmer szerint Ali Hamenei ajatollah halálával a teheráni rezsim nem vált mérsékeltebbé, sőt akciói egyre felelőtlenebbek.

Keir Starmer brit miniszterelnök Fotó: AFP

Keir Starmer az alsóházi képviselőknek tartott helyzetértékelésében úgy fogalmazott: a London által pártolt diplomáciai rendezésnek tartalmaznia kell, hogy Irán felhagy a nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó törekvéseivel és a térség destabilizálásával.

Starmer szerint Trump elnök kifejezésre juttatta nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia nem vett részt az Irán ellen indított hadműveletek kezdeti szakaszában (Fotó: AFP)

A munkáspárti kormányfő elmondta: Trump elnök kifejezésre juttatta nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia nem vett részt az Irán ellen indított hadműveletek kezdeti szakaszában.

Ez azonban szándékos döntés volt a brit kormány részéről, ugyanis „az én kötelességem annak megítélése, hogy mi szolgálja Nagy-Britannia nemzeti érdekeit, én ennek megfelelő döntést hoztam és kitartok e döntés mellett” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Starmer parlamenti nyilatkozatának közvetlen előzményeként Donald Trump közölte hétfőn, hogy nagyot csalódott a brit miniszterelnökben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt.

Trump a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, a lap online kiadásán hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: „túlságosan hosszú ideig tartott”, mire London engedélyezte az amerikai légierőnek az iráni célpontok elleni támadásokhoz az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén működő, brit felségterületnek számító közös légitámaszpont használatát.

Az amerikai elnök szerint „ilyesmi valószínűleg még soha nem történt a két ország kapcsolataiban”.

A brit kormány nemzetközi jogi aggályokra hivatkozva először valóban nem járult hozzá ahhoz, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat vegyen igénybe az iráni hadműveletekhez.

Starmer azonban hétfőn, még alsóházi felszólalása előtt bejelentette, hogy London álláspontja változott, és az amerikai légierő használhat brit támaszpontokat.

A brit kormányfő a Downing Streeten elmondott nyilatkozatában közölte: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain – a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban – megsemmisítik.

Az Egyesült Államok engedélyt kért Londontól arra, hogy brit támaszpontokat használhasson „ennek az adott, korlátozott védelmi célnak” az elérésére, és a brit kormány „a régi barátok és szövetségesek kollektív önvédelmének jegyében” úgy döntött, hogy eleget tesz az amerikai kérésnek – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit fegyveres erők továbbra sem vesznek részt közvetlenül az iráni támadó hadműveletekben.

Jóllehet Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint az Angliában működő Fairford és Diego Garcia is e támaszpontok közé tartozik.

Hétfő esti alsóházi tájékoztatásában a brit miniszterelnök közölte: a ciprusi Akrotíriben működő brit légitámaszpontot – a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi támaszpontját –, amely ellen Irán két dróntámadást is végrehajtott az elmúlt 24 órában, az amerikai légierő nem használta iráni célpontok elleni támadásokra.

Starmer hangsúlyozta: a ciprusi brit támaszpont elleni iráni támadás nem tekinthető válaszlépésnek semmiféle olyan döntésre, amelyet a brit kormány hozott.

Elmondta: az egyik iráni drón a támaszponton tartózkodó brit katonai kontingens körletétől 800 méterre csapódott be.

Akrotíri szuverén brit felségterületnek számít, így Irán az itt működő brit támaszpont elleni dróntámadással példátlan módon gyakorlatilag közvetlenül Nagy-Britannia ellen hajtott végre fegyveres katonai akciót.

Hétfői alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök kijelentette: teljesen egyértelmű, hogy Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálával a teheráni rezsim nem vált mérsékeltebbé, sőt akciói egyre felelőtlenebbek, egyre inkább destabilizáló jellegűek és a korábbiaknál is brutálisabbak.

Keir Starmer elmondta: Typhoon és F-35 típusú brit harci repülőgépek néhány napja – más országokkal koalícióban – védelmi jellegű műveleteket hajtanak végre, és többször is sikeresen hárítottak el különböző fenyegetéseket, köztük olyan drónokat, amelyek egy iraki koalíciós támaszpont felé tartottak. Ezen a támaszponton brit katonák is tartózkodnak – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Starmer a brit támaszpontok használatára visszatérve kiemelte: ezeknek a támaszpontoknak a használata szigorúan csak olyan védelmi célokra korlátozódik, amelyekben a felek megállapodtak. Megismételte: Nagy-Britannia nem csatlakozott az Egyesült Államok támadó hadműveleteihez, döntéseit „a régi barátok kollektív önvédelmének alapelve” és a brit állampolgárok életének védelme határozza meg.

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)