Nagy József: A művészet a politika felett áll

A Trafó új vezetője megtartja a korábbi műsorpolitika alapjait, és először leginkább francia kapcsolataira épít majd.

– Melyek most a legégetőbb feladatok?
– A késési fázisokat be kell hozni. Meg kell ismerkednem az itteni helyzettel, megoldást kell találni az emberhiányra, ami a legnagyobb baj jelenleg. Egyedül érkeztem, de még nem tervezem, hogy új munkatársakkal bővítsem a csapatot. Azokra támaszkodom, akik régen is itt dolgoztak. Ha átláttam a rendszer működését, akkor tudom csak, hogy milyen segítségre is lesz szükségem.

– A műsortervet Szabó György decemberig összeállította. Januártól azonban már nincs program. Kikkel kíván együttműködni?
– Először is ki kell lábalnunk abból a háborús helyzetből, ami kialakult a Trafó körül. Meg akarok nyugtatni mindenkit, hogy mindenkire odafigyelek. A célom, hogy a magyarországi és a külföldi alkotók közösen tudjanak dolgozni. Elsősorban – az idő rövidsége miatt – a franciaországi kapcsolataimat hívnám segítségül. De már tervezem például a színházi szférából Simon McBurney, Thomas Ostermeier, Christoph Marthaler egy-egy produkciójának a meghívását. Velük tervezzük egy európai előadó-művészeti szervezet létrehozását is – ez a jövőben segíthetné a Trafó és az itt fellépő művészek munkáját is. A táncművészek közül Francois Verret, Meg Stuart és Israel Galván neve vetődött fel eddig. Itthon pedig együtt kívánok működni a MU Színházzal, az Átriummal, valamint a nemsokára megnyíló Jurányi Inkubátorházzal.

– Mi lesz a kortárs galéria sorsa?
– Fenyvesi Áron, a galéria eddigi vezetője marad a posztján. A napokban ülünk le tárgyalni arról, hogy a jövőben milyen elképzelései vannak.

– Anyagilag milyen lehetőségeik vannak?
– Azt tudom, hogy szűk büdzséből gazdálkodhatunk. Most úgy látom, pályázati pénzekre és támogatókra lesz szükség a normális, megszokott működéshez.

– Ön és a társulata fellépne a Trafóban a jövőben?
– Úgy tervezem, hogy egy szezonban egy előadást hoznék létre mint koreográfus. Egy-két régebbi darabomat pedig műhelymunkára ajánlanám. A magyarkanizsai művészeti központommal – amit pár kollégával közösen alapítottunk – is szeretnék együttműködni.

– Az igazgatói kinevezéssel alkotóként most háttérbe húzódik?
– A jövő zenéje, hogy bírom-e energiával. Megértésre, segítségre van szükségem, hogy szellemi-művészi értelemben a legtöbbet tudjam kihozni magamból.